Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6. szám - A tanulók nyári munkájának szervezéséről / A pedagógiai irodalomból
Rácz Olivér: Pedagógia és magnetofón 181 meggyőző erejét, érzed-e, mennyi érvet és meggyőző erőt rejt magában a két korong között suhanó szalag ? Használd fel — fegyver a magnetofon. De hát mindig csak fegyverrel, mindig védőpajzzsal és harcrakészen kell állnod a tanterem porondján? Anélkül nem megy? Várj — hiszen örömosztó ajándék, pirosbetűs üzenet a magnetofon. Hiszem: lesznek majd Nemzetközi Nőnapok, amelyeken hangszalag köszönti fel az anyát, a dolgozó nőt, lesznek majd Szövetkezeti Napok, amelyeken fia érettségi felelete, lánya értekezése üdvözli a kitüntetett gazdát, a traktorost, a gépállomás dolgozóját, a munkaversenyek győzteseit. Evőé, Thalatta, magnetofon. A korszerű pedagógia legszámottevőbb segédeszközének tartom. Ha tőlem függne, postafordultával látnék el vele minden iskolát. De — tanító, aki látod a távlatokat és lehetőségeket, amelyeket nyújt, ne feledkezz meg róla; végeredményben mégis te vagy és te maradsz az alfa és omega: tőled függ minden, a magnetofon használata is, — becsüld meg benne a segédeszközt, de — tiszteld enmagadban a hivatást és művészetet: a tanítót. És szülő, akihez talán eltévednek ezek a sorok, ha majd visszafojtott lélegzettel, vagy büszke örömmel hajolsz a készülék fölé, ne feledkezz meg róla, hogy a pedagógia végső mozgatója és fenntartója mégis a tanító. Nélküle nem lenne nevelés és oktatás, nélküle, nem lenne tudás és alkotó ember. Talán még magnetofón sem. A PEDAGÓGIAI IRODALOMBÓL A tanulók nyári munkájának szervezéséről A. Csernikov cikke a „Narodnoje Obrazovanie” című folyóirat 1957. májusi számában. Az orosz eredeti kivonatos fordítása. Az iskolák jelenleg nagy és felelősségteljes feladat előtt állanak — bevonni a tanulók széles rétegeit az erejükhöz mért mezőgazdasági termelőmunkába. A cikk rávilágít e munka keresztülvitelével kapcsolatos szervezési formákra, módszerekre és tapasztalatokra. A közoktatásügy valamennyi dolgozója, valamint az ország minden tanítói kara nagy figyelmet szentel a termelőmunka megvalósításával kapcsolatos technikai tanítás fejlődésének s szemmel kíséri, hogyan folyik a munkához való kommunista viszony nevelése. Üj összekötő utakat keresnek, amelyek az iskolák, a kolhozok és szovhozok termelőmunkájának tanulmányozásával azokat egymáshoz szorosabb kapcsolatba hozzák. Már 1955-ben sok iskolában az osztály-kollektívák alapján állították össze a munkacsoportokat a mezőgazdasági munkák számára és a munkáknál tekintetbe vették a tanulók korát. Voltak iskolák, amelyek a munkarend szigorú betartásával és a munkának mezőgazdasági szakemberek általi vezetése révén kitűnő termelékenységet értek el ugyan, azonban a tanulók részvételének ez a formája a mezőgazdasági munkákban sok esetben és tekintetben nem oldotta meg a tanulás és nevelés feladatait. A tanuló-kollektíva a nyári munkák idejére szétesett, a tanulók munkacsoportjainak szétszóródása a kolhozok különböző brigádjaiba lehetetlenné tette a pedagógusok állandó befolyását, valamint azt, hogy a munka szervezésénél kellőképpen tekintettel legyenek a tanulók korára és testi erejére. Azonkívül a munka egyhangúsága sem szolgál mindig a tanulóknak az iskolában szerzett elméleti tudásának elmélyítésére. A mezőgazdasági termelőmunkában való kiképzésnek új és meglehetősen sikeres formája a tanuló-brigádok munkálkodása a kolhozokban és szovhozokban. Már maga a brigádok megszervezése is érdeklődést kelt és a munkájukért való felelősségérzetet vált ki a tanulókban. A szabály szerint, az iskola-bizottság csakis jó előmenetelű és fegyelmezett tanulókat ajánl a brigádra való felvételre. A brigádvezetőt, annak segédjét és a munkacsoport vezetőket a komszorhol-bizottság ajánlatára, a Vill—IX. osztályosok
