Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám - Gedei János: A matematika tanításának feladatai a 6-8. évfolyamban
Gedei János: A matematika tanításának feladatai a 6—8. évfolyamban 331 Elképzelhető lenne, hogy párhuzamosan tanítsuk a közönséges és tizedes törtek szorzását, utána pedig az osztását. így a műveletek elvi megegyezése még simábban kimutatható volna. Azonban ez a sorrend esetleg ahhoz vezetne, hogy a tört egyik alakjáról a másik alakjára való többszöri áttérés gátolná a készségek kialakulását. Ilyen vonatkozásban a 9. évfolyamban foglalkozhatunk igen eredményesen a törtekkel. A százalékszámítás szintén a 6. évfolyamban kerül tanításra. A százalékszámítás külön tanítási egységként való felvétele ellen érvül lehet felhozni azt, hogy a százalékszámítás nagy részben nem új anyag. A törtek tárgyalása során magától adódik. A törtekhez képest egyedül a százalékláb képez új anyagot. A százalékszámítással kapcsolatban az alap kérdések ilyenek: mennyi pl. a tervteljesítés, a tervelőirányzat, mennyi a munkateljesítmény, a norma százalékban, stb. A százalékszámítást az alapkérdés feltevésével helyes kezdeni. A százalékérték és az alap- érték számítását pedig mint az alapfeladat inverz (fordított) feladatait bemutatni. Itt hivatkozunk a törttel való szorzás és osztás értelmezésére. Maga a százalékláb arány, ezért az arány fogalmát itt kell bevezetni. Minthogy a százalékszámítást nem kívánjuk aránypár segítségével tanítani, ezért az arány pár ideiktatása — csak azért, hogy az arány és az arány pár egymás mellé kerüljenek — felesleges és káros volna. A százalékszámítás gyakorlati fontosságára való tekintettel is megérdemli, hogy nyomatékosan ráirányítsuk a tanulók figyelmét. Ne bújtassuk el mint mellékeredményt a törtek anyagában. Itt adódik alkalom először arra, hogy hazánk, a Szovjetunió és a népi demokráciák fejlődésének legfontosabb mutatószámaival megismertessük a tanulókat. Az arányosság tanítása. Az arányosság tanításának az előzmények után nem az a célja, hogy az arányossági feladatok megoldását itt tanítsuk meg. Ezeket a feladatokat már megtanítjuk a természetes szamokkal es a törtszámókkal való műveletek alkalmazása során. Az egyenes és fordított arányosságnak a konkrét feladatokból kiolvasható általános tulajdonságait kell itt ismertetnünk és megmutatnunk az ilyen összefüggések ábrázolását. A tanulók itt ismerjék fel jelentőségében azt az összefüggést, amelyet a szorzat tényezői és a szorzat, továbbá a tört értéke, valamint a számláló és nevező között már korábban megláttak. Ezzel nélkülözhetetlen alátámasztást nyer matematikailag a fizika és a kémia tanítása. Nem volna azonban helyes, ha a tanulók fogalmai csak az egyenes és a fordított arányosságra korlátozódnának, ha változó mennyiségek ösz- szefüggéséről van szó. Nagyon lényeges a materialista világnézet megerősítése végett kiemelnünk, hogy a világ jelenségeiben a változó meny- nyiségek sokféleképpen függhetnek össze egymással és az összefüggéseknek más törvényei is vannak, mint az egyenes és a fordított arányosság. Meg kell mutatnunk, hogy a gyakorlati példák legtöbbjében az arányosság maga is csak egy bizonyos szakaszon érvényes. Példát kell adnunk más törvényszerűségnek eleget tevő változásra is. Legkézenfekvőbb, ha a négyzetes arányosságot mutatjuk be, például a kör sugara és területe kő-
