Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4. szám - Geréb György: Comenius magyarországi munkássága
Dr. Geréb György: Comenius magyarországi munkássága 103 7. Iskolakönyvek, a tanítóknak szánt módszeres utasítások, valamint a tanítók és tanulók munkáját megszabó szervezeti szabályzatok az oktató-nevelő munka egységes feltételeit, keretét szolgálták. Comenius magyarországi munkássága azért jelentős, mert elsősorban pedagógiai tevékenységet fejtett ki. Sárospatakhoz fűződik az Orbis pictus, a Schola ludus, a tankönyvek újjáalkotása, a tanítóknak szánt módszertani utasítások, az iskola rendjét megszabó rendtartások. Meglepően modern gondolatokat hirdetett az anyanyelvi oktatás terén. Abban az időben, midőn Magyarországon a skolasztikus latin nyelvű tananyag üres beszajkózá- sával gyötörték a gyermekeket, Comenius az általános műveltséget alapkellékének tekintette az anyanyelv ápolását és felismerte, hogy az idegen nyelv megtanítása csak az anyanyelven kiépült szilárd tárgyi ismeret nyújtása után lehetséges. Az anyanyelvi oktatásra épülő idegen nyelvi tanítás direkt módszere megkönnyíti a tanulók munkáját s biztosítja a szerzett ismeretek tartósságát. Csakis a gyermek lelkivilágát mélyen ismerő és megértő, a gyermeket szerető ember lehetett képes arra, hogy ennyire fölülemelkedjék a kor általánosan elfogadott pedagógiai nézetein s meglássa a gyermekben a sajátosan egyedi, fejlődő értelemmel és érzelmi világgal rendelkező embert. A Schola ludus színei bizonyára érzelmi hatásukban nagy nevelőerőt jelentettek, egyben pedig felhívták a szülők és felettes hatóságok figyelmét is az iskola érdekében. Comenius búcsúbeszédében viszatekintett magyarországi munkásságára, fáradozásaira, melyek néha „nemcsak csömörlésig, hanem majdnem a kétségbeesésig” sok küszködést jelentettek, de győzött benne az állhatatosság, a magyarság szeretete, az ifjúság fölemelésének vágya. Hangsúlyozta, örömmel dolgozott, mert kezdettől fogva azért jött ide, hogy használjon, s necsak máza legyen az iskolában a tudománynak, hanem átitasson tanítót és tanulót egyaránt. Összetartásra, szeretetre hívta fel a magyarságot. Bár sokáig küzdött az előítéletek ellen, nem csüggedt, szívből kívánta, hogy tanításai tovább éljenek s így őrizzék meg emlékezetét. Büszkék vagyunk arra a négy esztendőre, amit Comenius Sárospatakon töltött, elmondhatjuk, hogy ott „a kövek is róla beszélnek”, de mindennél tartósabban hirdeti nevét demokratizmusának és humanizmusának, meleg emberségének eleven példája. KOMENSKÝ: „Az erkölcsi nevelésben a legközelebbi embertársak (szülők, tanítók, iskolatársak) példája egészen rendkívüli szerepet játszik. Az iskola csak szigorú fegyelem mellett képes komoly ismereteket és jó nevelést nyújtani.” „Iskola fegyelem nélkül annyi, mint malom viz nélkül. Ebből nem következik, hogy az iskolának ordítozástól, ütlegektől és veréstől kell visszhangzania, hanem ellenkezőleg: vidámságnak, figyelmességnek kell eltöltenie tanítót és tanulót egyaránt. Mi is lehetne az értéke annak a fegyelemnek, amely nem olyan nevelési rendszerből fakad, amely által a tanulók valóban tanulókká lesznek?”
