Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4. szám - Geréb György: Comenius magyarországi munkássága
102 Dr. Geréb György: Comenius magyarországi munkássága két, a haza reményei a bölcsőtől fogva a tudatlanság feneketlen mélységébe vannak elmerülve és felnőve sem látják a világosságot, a maguk és a haza hasznát. „Ideje már fölébredned, te álmos, te mámoros, te hályogos szemű magyar nép!” Az iskolák felállítását sürgeti, mert szerinte azért van annyi gonosz, csalárd, verekedő kegyetlen űr, bérencek, farkasok, megvásárolható bírák, erőszakoskodások, zsarolások, a nép közt annyi panasz, sóhajtás, feldúlt házak, faluk, rongyos városok, piszkos utcák „hogy egyszóval mondjam meg, amit mondani akarok, annyi rosszul kormányzott közügy.” Comenius tanügyi reformjai a fenti eszmék szolgálatában állottak s előkészítették a magyar talajt a haladó polgári gondolatok, eszmék befogadására. Nem véletlen, hogy Comenius is, miként Apáczai, elsősorban a módszer kérdésével, pedagógiai problémákkal foglalkozott, csupán interpretátora és gyakorlatba átültetője volt hazánkban a haladó eszméknek, áramlatoknak, bölcseleti felfogásnak. A kor nagy gondolkodói, egy Bacon, Descartes, a gazdasági és politikai szempontból megérett talajon polgári eszméket, a tapasztalat és értelem szabadságát és megbízhatóságát hirdették, addig nálunk közönséget kellett formálni, új nemzedékeket kellett nevelni ezen eszmék befogadására, egyszóval a szellemi termőtalajt, az iskolát kellett előkészíteni a beplántálandó csírák számára. Ezért vált szükségképpen időszerűvé Sárospatakon is a módszer, az iskolareformok szervezeti, és tananyagban, elsősorban tankönyvekben megmutatkozó reformja. Comenius iskolareformjának szervezeti kérdése épp olyan demokratikus volt, mint ahogyan a tananyag a polgári művelődést szolgálta. A széles demokratikus iskolahálózat mindenkire kiterjedő egységes alap- műveltséget, az e célt szolgáló osztálytanítási rendszer és tankönyvek, menzák a keretet biztosítják ahhoz, hogy minél szélesebbre tárulhasson a művelődés kapuja. Körvonalazzuk vázlatosan, milyen újítást jelentett Comenius módszere a Magyarországon addig ismert eljárásokhoz képest: 1. Az osztályok megalkotásával szigorú rendet és rendszeres előrehaladást biztosított a növendékek számára. Az osztályrendszerű tanítás a gyermek sajátos fejlődését figyelembe vette s a fogalmak, szilárd ismeretek egymásraépülését biztosította, 2. Az eladdig öncélú nyelvoktatás helyébe a gyermeket érdeklő hasznos tényanyagot állított. Ennek segítségével érthetővé és így érdekessé vált az oktatás, az eddigi dogmatikus-verbális szövegbevésés helyett. 3. A szemléltető oktatás a pontos és szilárd ismereteket a gyermek számára kedves formában közvetítette, a természetes, könnyebb eljárások segítségével. 4. A mindennapi élet szükségleteiben, a társadalmi érintkezés tekintetében is eligazítást kaptak a növendékek. 5. Valamennyi képességet együttesen és harmonikusan képezte, a fizikai és szellemi készségeket egyaránt, a kifejezőkészséget és cselekvőerőt, gondolkodást és beszédet párhuzamosan fejlesztette a növendékekben. 6. Az iskoladrámák, játékok, sport és kellő szabadidő beállítása egészséges fejlődést biztosított a tanulók számára.
