Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-01-01 / 1. szám - Havas Vilmosné: Az idegen nyelvek tanításának jelentősége

Az idegen nyelvek tanításának jelentő sége

Minden szülő szeretettel neveli gyermekét, szeretné hogy minél műveltebb, sokoldalúbb, jobb legyen. Gyermekének sokkal jobb, szebb életet akar biztosítani, mint amilyenben neki magának volt része. Vesz neki új ruhát, órát, sítalpakat, zenére, balettre taníttatja, csakhogy kedvessé tegye gyermekkorát. Az utolsó időben azonban egy nevelési tényezőt elhanyagoltak a szülők, és keveset törődnek vele még ma is: az idegen nyelvek tanításával.

„Ahány nyelvet tudsz, annyi ember' vagy” ... mondták a régiek, és a kiváló mesteremberek országot-világot bejártak, nyelveket tanultak, tudásukat fejlesztették, mivel a céhrendszer ezt kívánta. A tudomány művelői egyetemről egyetemre vándoroltak, öt-hat nyelvet beszéltek és tudásukat idegen nyelvű könyvekből merítették, bővítették. Híres kutatóink művei nem csak magyar nyelven jelentek meg, egyhamar napvilágot láttak idegen nyelven is, hogy kutatásaik eredménye az egész emberiség közkincsévé váljék.

A második világháború után a világ két táborra oszlott, és egyesek idegenkedve vették tudomásul a nyugati nyelvek tudását. Ők a német nyelvben csak Hitler nyelvét, a francia és angol nyelvben csak a kapitalisták nyelvét látták. Ez a nézet helytelen. A német nyelv Goethe nyelve is, a forradalmár Schilleré, a szabadgondolkodású Heineé, Marx és Engels nyelve. Francia nyelven mondta el gondolatait Moliére, Rousseau, Victor Hugo, Verne, Romain Rolland és Anatole France is; a világ legcsodálatosabb drámaírója, Shakespeare angol volt. A világirodalom remek alkotásait, a kutatások eredményeit szem előtt kell tartanunk, hogy megértsük az idegen nyelvek tanulásának szükségességeit. Egyesek azt mondhatják, hogy vannak fordításaink, de ha meggondoljuk, rájövünk, hogy számos művet nem- fordítottak le, akárhány mű fordítása nem megfelelő, és jó ideig tart, míg a fordítások megjelennek, ami viszont a kutatók munkáját hátráltatja.

Gazdasági életünk pedig éppenséggel megköveteli az idegen nyelvek ismeretét, hiszen államunk ipari állam, amelynek termékeit világszerte mint márkás árut ismerik. Hogy szerződési tárgyalásokat folytathassunk, áruátvételt lebonyolíthassunk, ehhez ismerni kell az idegen nyelveket, mégpedig kifogástalanul, mivel a szerződések kétnyelvűek és az árnyalati különbségeket jól kell tudni, alkalmazni.

Az utóbbi időben nehezebb volt az utazás lehetősége, de az 1956. év meghozta a kívánt fordulatot. Rengeteg idegen jelent meg hazánkban, politikusok, küldöttségek a társadalom minden rétegéből, zenészek, művészek, kirándulók, akik elragadtatással beszéltek hazánkról, miután megismerkedtek annak szépségével és lakosainak műveltségével.

17