Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-01 / 3. szám - Holanová-Pesthy E.: 300 éves a kassai egyetem
300 éves a kassai egyetem 89 a város között, sőt véres összetűzések is előfordultak a diákok és a város lakossága között. Ilyenkor a mindkét részről képviselt tagokból álló bizottság ítélkezett és a város mindig kénytelen volt elismerni az egyetemnek a saját tagjai felett való önálló ítélkezési jogát. Az egyetemi vagyon egyre növekedett a gyakori birtokadományozások útján. Ezek biztosították az egyetem anyagi jólétét és függetlenségét. Birtokai közé tartozott számos faiu és tulajdonát képezte egész Jolsva városa a várral és a vasöntödével. Ez a jelentős vagyon lehetővé tette egy gazdag könyvtár és könyvnyomda alapítását. Az egyetemnek joga volt a nyomdában különféle akadémiai szövegeket, továbbá a diákok számára szükséges tankönyveket vagy a tanárok által írt könyveket kinyomtatnia. Itt nyomtatták ki az egyetemi hallgatók disszertációs munkáit is. Ezenkívül az egyetemi nyomda kiváltságai közé tartozott, hogy évenkint latin, német, magyar és szlovák nyelvű • kalendáriumot adott ki. Ezzel a lakosság szélesebb rétegeinek szellemi szükségleteit igyekezett kielégíteni. Az egyetem működését nem hagyták érintetlenül a magyar nemzeti ellenállás mozgalmai sem. Fennállásának kb. 25. esztendejében Thököly csapatai elfoglalták Kassát. A jezsuiták ekkor kénytelenek elhagyni a várost, de az egyetem — néhány ott maradt tanárral — tovább folytatta működését. Mikor 1686-ban a város újra a Habsburg- csapatok kezére került, a jezsuiták visszatértek az egyetemre. Megváltozott az egyetem élete II. Rákóczi Ferenc idejében is. Bár a nagy fejedelem nem akadályozta, sőt eleinte pártolta is a jezsuiták működését, azonban az 1705. évi szécsényi országgyűlésen a magyar rendek követelték a jezsuiták távozását Kassáról. A gyűlés határozata alapján csak azok a jezsuiták maradhattak meg a felszabadított területen, akik magyarnak vallották magukat. Igyhát a kassai egyetem tanárainak száma megcsökkent. A gyászos szatmári béke után 1711-ben a jezsuiták újra zavartalanul taníthattak a kassai egyetemen egészen 1773-ig, amikor Mária Terézia feloszlatta rendűket és az egyetemet államosították. 1776-ban a Ratio educationis a karsai egyetemet is érinti. Üj hivatalos nevet nyer: Académia Regia, amely többé nem önálló jellegű főiskola, hanem a budai egyetem része. Nincs saját rektora és doktorrá avatási joga is megszűnik. Változások történnek az egyetem szervezésében is: a teológiai tanszéket Egerre helyezik át, helyette Kassán jogi tanszéket állítanak fel. Az Academia Regia filozófiai és jogi katedrája 1777-től egészen a Bach-korszakig működik, amikor megszüntetik a filozófiai tanszéket és csak a jogakadémia marad meg. Ez 1921-ig működik, amikor a Csehszlovák Köztársaságban ezt is megszüntetik. A kassai levéltár és múzeum az egykori egyetemre vonatkozó sok értékes okmányt őriz. Ezekből megállapítható, hogy az egyetem tagjai közé fogadta a feudális Magyarország valamennyi társadalmi rétegéhez tartozó és nemzetiségű fiait. A tanítás nyelve csaknem kizárólag a latin, egyes feljegyzésekből azonban arra következtethetünk, hogy a magyar nyelvet, ha nem is mint önálló tantárgyat, de a többi tantárgy keretében mégis tanították. A latin nyelvű okmányok számos magyar és szlovák nyelvű feljegyzést tartalmaznak, ami azt is bizonyítja, hogy az egyetemnek sok szlovák hallgatója is volt. Kassa városának kulturális fejlődése a XVII. és XVIII. század folyamán igen sokat köszönhet az egyetemnek és az egyetem könyvnyomdájának. Bármennyire is a Habsburg katolikus restauráció eszközeként születik meg 300 évvel ezelőtt a kassai egyetem és bármennyire is általában egyházi jellegű volt működése, mégis nem kis mértékben neki köszönheti Kassa városa, hogy a magyar felvilágosodás korában a haladó eszmék egyik jelentős központjává vált. Az egyetem tanárai közt ott találjuk Baróti Szabó Dávidot, aki 1777—S2-es években az ékesszólás tanáraként működött Kassán. Ebben az időben barátságot kötött az ekkor Kassán élő Bacsányi Jánossal, az ismert magyar jakobinus költővel és Kazinczy Ferenccel, a nyelvújítás nagy mesterével, akikkel megalapította az első magyar irodalmi folyóiratot: a Kassai Magyar Múzeumot. — 1762— 1763-ban a kassai egyetem hallgatói közé tartozik Rájnis József, az ún. klasszikus triász egyik tagja. Ugyancsak kassai egyetemi hallgató volt 1784-ben Dayka Gábor, a XVIII. század magyar líra egyik kiváló művelője. A kassai egyetem több mint két és fél százados fenállása idején számos kiváló írót és közéleti személyiséget adott nemcsak a korabeli Magyarország, hanem a külföld
