Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-01 / 3. szám - Rácz Olivér: Peer Gynt kegyelmet kér / Irodalom
90 300 éves a kassai egyetem számára is. 1785—87-ben az egyetem növendéke volt Michal Baludaňský is, a leningrádi egyetem későbbi alapítója és első rektora. Az ily sok évszázados kultúrát lehelő, ilyen gazdag irodalmi és történelmi múltra visszatekintő város ebben az évben ünnepli egyetemének 300. éves évfordulóját. Mi tanítók is csatlakozunk az ünneplők soraihoz és kegyelettel emlékezünk meg a nagyjelentőségű kultúreseményről. Irodalom Rácz Olivér: Peer Qynt kegyelmet kér Peer Gynt, szegény, miután elkárhozott Anitra táncán és megtisztult Solvejg dalától, tárgyalt manókkal, nemzetközi szélhámosokkal, bolondokkal és matrózokkal, találkozott a Memnon-szoborral (amely énekel) és a gizehi Sfinxszel (amely néma), — felvételi vizsgát tett, ellenőrző könyvet csapott a hóna alá és bevonult a középiskolába. Ott aztán néha úgy hívták, hogy Irodalmi Napló, máskor Kötelező Olvasmánynak vagy Irodalmi Körnek becézték, de esett úgy is, hogy összezavarták a Faust-gyerekkel és egyaránt kutyába sem vették ... Új környezetében nem szerették Peer Gyntöt: strébernek tartották, buktatónak, ötösök okozójának. Azzal vádolták, hogy dohszagot áraszt és unalmas hencegő. Ünták. Ez történt Peer Gynttel a középiskolában (amely az általános műveltség alapjait hivatott nyújtani), de megtörtént, vagy megtörténhetett Solnes- sel, Lilie Eyolffal, Hedda Gablerrel vagy Branddal is, — s ha aztán láttok szülői értekezletek után az iskola folyosóján lehorgasztott fejű értelmiségieket osonni a fal mellett, kiáltsatok egy nagyot, mert Shakespeare az, Ibsen az, Shaw az, — a klasszikus drámaíró az, aki bevonulván az iskolai irodalomtörténetbe, kirekesztődött az irodalomból. Megfellebbezhetetlenül. Jóvátehetetlenül. Életét belepték a közöny ködei- — csak életrajza maradt; műveit eltemette az irodalomtörténet fagya, — csak irodalmi értékelése maradt. Halvány paródiáival találkozhatsz majd az Irodalmi Naplóhoz címzett másolat-gyűjtemény oldalain: így lesz belőle „egyike a legnagyobbaknak”, így lesz belőle „klasszikus drámaíró”, így lesz belőle „megteremtője a valaminek”: így lesz belőle holt szó és adathalmaz, irodalmi madárijesztő, aki (amely?) még évek múltán is azzal veri ki Peer Gyntöt a 11 évfolyamos középiskolát — tehát az általános műveltség alapjait — végzett fiatal lény kezéből, hogy — ó, hiszen ez az a micsodás, akit a suliban (az általános műveltség alapjait nyújtóban) tanultunk, — tessék valami mást ajánlani! Mentsd meg Peer Gyntöt! Mentsd meg Brandot és Lilie Eyolfot, — mentsd meg Ibsent, mert ő a legárvább a Shekespeare-Ibsen-Shaw-i sorban.
