Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-01 / 3. szám - Hasák Vilmos: Járjunk el egységesen az írásbeli munkák javításakor és elbírálásakor!
Hasák Vilmos: Járjunk el egységesen az írásbeli munkák javításakor és elbírálásakor! 77 még jegyezni, hogy az osztály helyesírási tudásának színvonala átlagon felüli volt.) Az iskolalátogatások azt bizonyítják, hogy a tanulók helyesírási tudása minden járásban, sőt szinte minden iskolában más és más. A helyesírási tudásban mutatkozó nagy különbségek magyarázatát keresve nem lehet elhallgatni, hogy ebben igen fontos szerepet játszik az értékelés. Vannak tanítók, akik a kisebb hibákat is szigorúan bírálják el, mások viszont még a durva hibákat is eléggé liberálisan kezelik. Ennek a helyzetnek a helyesírási normák bevezetésével lehetne véget vetni. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal az évvégi vizsgákkal kapcsolatban kiadott utasítással a tanulók helyesírásának egységes elbírálását kívánta biztosítani, Ezt a normapótló utasítást azonban — a tanulók jelenlegi helyesírástudására való tekintettel — igen sok tanító túlságosan szigorúnak tartja, s véleményük szerint — legalábbis egyelőre — nem alkalmas arra, hogy Szlovákia különböző magyar tannyelvű középiskolái azonosan alkalmazhassák. Ezt a kérdést átmenetileg úgy lehetne megoldani, hogy az egyes járásokban a magyar szakosok a tantárgybizottságok irányításával még ebben a tanévben elkészíthetnék a helyi viszonyoknak megfelelő „mozgó” normát, amelyet azután a követelmények fokozatos szigorításával félévenként vagy évenként lehetne változtatni. Vitaalapul közöljük Sárkány Gyula norma-javaslatát. Három hibacsoport szerepel a normában: durva, súlyos és kis hibák. Javításkor a durva hibákat háromszor, a súlyosakat kétszer, a kis hibát pedig egyszer húzzák alá. Minden durva hiba 4, minden súlyos 2, végül minden kis hiba 1 hibapontnak számít. A kitűnő dolgozatban legfeljebb 3, a dicséretesben 7, a jóban 11, az elégségesben 15 hibapont lehet. A norma egy-egy sűrűn teleírt vagy másfél ritkábban írt füzetoldalra vonatkozik. Durva hibának számít: a) ha a tanuló olyan hosszúságot jelölt hibásan, amelyeket a helyes ejtéssel is ellenőrizhet. Pl.: alig, áll, robog, robban... b) sokszor gyakorolt alapszavak értelemzavaró elvétése: új — ujj, kiált — kiállt... c) ragok, jelek, képzők hosszúságának elhibázása: ó, ő, ság, ség, tlan, tien... d) gyakran használt szavakban az ly-nak és a j-nek felcserélése: saját, hely, fej, folyik ... e) ha a magánhangzó hosszúságának jelölését elhanyagolja: kar — kár, vet — vét... f) A teljes hasonulás szabályos eseteinek elhibázása: -val, -vel, -vá, -vé ... g) A jelentő és felszólító mód felcserélése: látjuk — lássuk . .. h) Elemzéssel könnyen megállapítható részleges hasonulás jelölése: készség, anyja ... i) Az egybeírás egyszerű eseteinek elhibázása: nagyapa, háromszög, üvegajtó ...
