Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-02-01 / 2. szám - Simonyi Lajos: A szlovák nyelv és általában az idegen nyelvek tanításának módszeréről (III.)
48 Budai Józef: A táblai vázlat jelentőségéről Befejezésül csak annyit: Készüljön minden tanító minden órára becsületesen és tekintse a vázlatot a tanítás fontos részének. Gondoljuk át előre az óra anyagát, a vázlat legyen áttekinthető és rövid. Tartalmazza a lényeget. így megkonnyítihetjük tanulóinknak a munkáját és szilárd, tartós ismereteket adunk nekik. Simonyi Lajos, Tvrdošovce A szlovák nyelv és általában az idegen nyelvek tanításának módszeréről (Folytatás) Később, a felső fokon (9.—11. évf.) megelégedhetünk a tárgyak körülírásával, de ezt is inkább csak a ritkán előforduló, sem képen, sem rajzban be nem mutatható tulajdonságoknál tesszük. A körülírást szlovák nyelven végezzük (a gyermekek szlovák nyelvi tudásához igazodva), de az is bizonyos, hogy felnőtt korban is szilárdabbak lesznek szlovák nyelvi ismereteink, ha a valósághoz tapadnak. Pl. ha a pettyegetett tüdőfüvet akarom megismertetni, bemutatom, a vasmacskát hasonlóképpen, legalább is képen, rajzban, különben, ha elém kerülnek, nem fogom tudni, hogy mik azok. Sp magyarul, se szlovákul. Az elvont tulajdonságokat kifejező szavak, fogalmak ismertetése, asszociáción) alapszik. A képzettársítás legfontosabb feltétele az egyidejűség és az ismétlés. Ha tehát akár a nyelvünkben használatos idegen szó (pl. oxigén, praxis, kontingens, reflex, stb.) jelentését, akár pedig idegen (szlovák német, orosz, stb.) nyelvet tanulva annak szavait akarja jól megtanulni, emlékezetébe vésni a gyermek, azt többször kell ismételnie. Az ismétlés nemcsak abban merül ki, hogy egyszerűen, gépiesen elszajkózza, szótárszerűen ismételgeti, mondogatja a szavakat: sedím-ülök, sedíme-ülünk, stb., tehát nemcsak a beszédmozgás központja (beszédközpont) és hallási központ között (saját, vagy idegen hangnak a meghallása) létesít kapcsolatot, hanem kapcsolatot kell teremtenie a beszéd, hallás, látás és egyéb (testi) mozgások központjai között is. A látási központtal létesítendő kapcsolat céljából többször kell látnia a szó látási képét nyomtatott szövegben a könyvben, írott képét a táblán, papíron (irkában). A táblára írott képet (látási) kapcsolnia kell az íráshoz szükséges mozgásokkal, ezek központjával. Ez ismét történhetik a közvetlen cselekvés, az írásmozgás végrehajtásával, tehát amikor saját mozgásommal (írási mozgásom központjával) kapcsolom a szó látási képét, de történhetik látás útján is, amikor a tanító, vagy tanulótársak írásmozgását figyelem meg. Mondanom se kell, hogy az írásnak a nyelvtanulásban szakértelemmel történő alkalmazása, a lehetőségeknek szakszerű kihasználása felbecsülhetetlen jelentőségű magának az írásnak, de a nyelvnek tanulása szempontjából is. Röviden összefoglalva: Az idegen nyelv szavainak, kifejezéseinek, mondatainak
