Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-02-01 / 2. szám - Eduard Oravský: Érettségi vizsgaelőkészület földrajzból
Dr. Eduard Oravský: Érettségi vizsgaelökészület földrajzból 43 társaságok teszik ki. Megjegyzendő, hogy ezeknek száma csak 15, minthogy a Karél-Finn Szövetségi Köztársaság a Legfelsőbb Szovjet döntése alapján az Orosz Federatív Köztársasággal egyesült. Meg kell követelni a tanulóktól, hogy meg tudják határozni az egyes szövetségi köztársaságoknak nemcsak a fekvését, kiterjedését, a lakosság számát, hanem nagy vonásokban a természeti viszonyokat, az ipart, mezőgazdaságot, közlekedést. A gazdasági életből elsősorban azt, ami a köztársaságot leginkább jellemzi. Sohasem dolgozzunk térkép nélkül! Ma már a Szovjetunió térképeit bő választékban, néhány fillérért is beszerezhetjük. Nagy segítségükre van a tanulóknak a vázlatkészítés. Nem baj, ha ezeket lemásolják. így köny- nyebben megjegyzik, hol húzódnak az egyes hegységek, hol folynak a folyók, hol fekszenek a szénmedencék stb. A Csehszlovák Köztársaság anyagának átvételéhez a második félévben ugyanezeket a megjegyzéseket fűzhetjük. Gyakran panaszkodnak, hogy az érettségizők tájékozatlanok a Csehszlovák Köztársaság természeti, különösen morfológiai viszonyaiban. A tanuló nem tudja megmagyarázni, miért oszlik Köztársaságunk két, geológiai szempontból különböző természeti egységre. Nem tudja megmagyarázni ezek eredetét, történelmi fejlődését, nem tudja megvonni a kettő közti határt, nem tudja meghatározni a Kárpátok hegységének három fő övezetét, ezek eredetét és geológiai összetételét. Nem tudja megmutatni a térképen az egyes hegyvidékeket, különösen a cseh hegyvidék részeit. Ezért, amit a térképpel való munkáról említettünk a Szovjetünióval kapcsolatban, itt méginkább érvényes. A kerületek tárgyalása az újdonságok közé tartozik. Határaik még nem honosodtak meg kellőképpen az emberek tudatában. Érthető, hiszen csak néhány éve léteznek. De éppen ezért okvetlenül szerezzük meg a Csehszlovák Köztársaság kézitérképét, amely a kerületeket is feltünteti. Az egyes kerületek határvonalait rajzoljuk meg vörös ceruzával, hogy még feltűnőbbek legyenek. A 11. évfolyam tankönyve a kerüleket kettesével tárgyalja. Ez nem helyes, minthogy gyakran még a szomszédos kerületek természeti és gazdasági viszonyai sem azonosak. Szoktassuk rá a tanulókat, hogy az egyes kerületekről külön beszéljenek. Emellett persze hasonlítsuk ezeket össze a többi, különösen a szomszédos kerületekkel. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy tanulóink nem ismerik megfelelően a cseh országrészek természeti és gazdasági földrajzát. Ez részint érthető is, hiszen ezeknek a vidékeknek a természeti és gazdasági jellege külön- ' bozik a magyarlakta területektől. De éppen ezért ennek az anyagnak még nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Az iskolai év végén szervezett kirándulások alkalmával látogassuk meg ezeket a távoli és kevésbé ismert tájakat is. Befejezésül még egyszer hangsúlyozom: Legyünk igényesek és szigorúak a tanulókkal szemben! A lehetőség szerint necsak a gyenge tanulókat igyekezzünk megnyerni földrajzból az érettségire. A földrajz-tanítók igazolásául meg kell állapítani, hogy a gyenge eredmények nem mindig mutatják a földrajztanítás valódi képét. A vizsga- bizottságok igen gyakran csak a leggyöngébb földrajz-feleleteket hallják. Természetes, hogy
