Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-02-01 / 2. szám - Schramm László: Megjegyzések az elsőfokú egyenletek megoldásához

36 Schramm László: Megjegyzések az elsőfokú egyenletek megoldásához st ' V megoldása. Ha a = b = 0, az egyenletnek végtelen sok megoldása van. 0.x+2 = 0 egyenletünkben a = 0 és b^O, ezért az egyenletnek nincs meg­oldása, vagyis nem található olyan x szám, amely az egyenletet kielégítené. Az egyenletet nem szabad nullával szorozni. Tegyük fel, hogy az A(x)= = B(x) egyenletnek csak egy megoldása van. Ha az egyenlet mindkét oldalát nullával szorozzuk, O.A(x) = O.B(x) egyenletet nyerjük. Ezt az egyenletet kielégíti minden olyan szám, amelyre az A(x) és B(x) függvényeknek értel­me van. Nem vettem még észre, hogy a tanuló szembetűnő nullával szorozná az egyenletet. Azzal sem találkoztam még, hogy két kifejezés vagy szám egyenlőségét pl. hasonló „próbával” bizonyítaná: 7 = 5, mert 7.0 = 5.0, vagyis 0=0. Gyakran előfordul azonban, hogy a tanuló rejtett nullával szorozza az egyenletet, ami természetesen nincs megengedve. Oldjuk meg az 1 x—5 _ 2 x—2 3x—6 3 (1) egyenletet a megszokott módon 1 __x—5_______2 x—2 3(x—2) 3 /3(x—2) 3+x—5 = 2x—4 x 2 (2) Az x=2 gyök kielégíti ugyan a (2) egyenletet, de nem elégíti ki az (1) egyenletet, mert a baloldalnak az x=2 értékre nincs értelme. Az (1) egyen­letnek nincs megoldása, mert nem található olyan x^2 szám, amely azt kielégítené. Figyeljük meg, hogy az egyenletet „rejtett” nullával szoroz­tuk, mert az x = 2 értékre x—2 = 0. Ezért hangsúlyozzuk tanítás közben, hogy a megoldás minden egyes lépésénél meg kell állapítani azokat a felté­teleket, amelyek az egyenlet megoldását korlátozzák. Az (1) egyenletet az általánosabb 1 | i--' x—a 2 x—2 + "з(х—2) ~~ 3 (3) egyenlet speciális (különleges) alakja. A megoldás feltétele x^2. Fokozatos . 3 + x—a = 2x—4 rendezessél a x= 7 —a egyenlethez jutunk. x = 2 értékre a = 5. Ezt az esetet ki kell zárnunk, mert az a = 5 értéknél x=2 és a (3) egyenletnek nincs értelme. Ezért az (1) egyenletnek nincs megoldása. Általában követeljük meg, hogy legyen diszkusszió minden olyan egyen­let megoldásakor, amikor az egyenlet az ismeretleneken kívül még ún. pa­ramétereket is tartalmaz, vagyis olyan betűket, amelyek változó jellegűek. Diszkusszióval megállapítjuk, hogy melyek a megoldás feltételei és hogy milyen és hány megoldása van az egyenletnek. A diszkusszió néha elég bonyolult, különösen akkor, amikor az egyenlet több paramétert tartalmaz. Ezért a feladatok megválasztását jól fontoljuk meg. A VUI. osztályban csak olyan egyenleteket számítunk, amelyeknél a diszkusszió egyszerű. Felsőbb osztályokban már igényesebb feladatokat is adhatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents