Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-12-01 / 10. szám - Ozorák Mihályné: Az olvasás és olvasmánytárgyalás a IV. osztályban
Ozorák M. - né: Az olvasás és olvasmánytárgyalás a IV. osztályban 301 Az egyes gondolatcsoportok részletenként való tárgyalása, olvastatása alkalmas arra, hogy a hiányos megértést kiegészítse, az ismeretlen szavakat és fogalmakat tisztázza, az olvasmányban előforduló esztétikai értékeket kiaknázza, a gyermek szókincsét bővítse és kifejezési készségét fejlessze. Már a vázlat írásánál tudnunk kell, melyek az ismeretlennek vélt szavak, fogalmak s hogyan magyarázzuk meg minél tökéletesebben, a gyermek szellemi színvonalának megfelelően. A megértett olvasmány többszöri és mindig más szempontból való olvastatása lehetőséget ad a természetes hangon való értelmes, kifejező olvasás elsajátítására. A leíró olvasmányok előkészítését más tárgy tanításával kapcsolatban is elvégezhetjük, ha az olvasmány a tanultak kiegészítésére, elmélyítésére szolgál. Ha azonban az olvasmány a tanult anyagtól független, akkor szemléltetéssel, képek bemutatásával, veszélytelen kísérletekkel, vagy az ismeretek felújításával készítjük elő a tanulókat. A leíró olvasmányoknál elegendő, ha csak egy gondolatcsoportot olvas fel a tanító. Ezen bemutatja, hogy mily gyorsasággal és hangsúlyozással kívánja az olvasást. A költemények tárgyalásakor különbséget teszünk: aszerint, hogy lírai, epika vagy leíró költeményekről van szó. A lírai költemények tárgyalása nagyjából megegyezik az erkölcsi vonatkozású olvasmányok tárgyalásának módjával. A gyermekek érezzék át a költő hangulatát, érzelmeit. Ajánlatos az előkészítést úgy irányítani, hogy benne legyenek a költeményben előforduló és a gyermek előtt ismeretlen szavak. így már a költemény felolvasása előtt megmagyarázhatjuk azokat. Fontos, hogy a tanító a költeményt helyes hangsúlyozással, átérezve szavalja el, de tartózkodjék a túlzott hanghordozástól, a színészies pátosztól. Az epikai tárgyú költeményeket a történelmi vonatkozású tanítási anyagba kell beilleszteni, míg a leíró költemények a földrajz anyagával, vagy a természeti ismeretekkel hozhatók kapcsolatba, és azok bővítésére, érzelmi elmélyítésére alkalmasak. A költemények könyv nélkül való megtanításakor is a természetes hangon való szavalásra kell a gyermekeket szoktatnunk. Az olvasmányok és költemények természetes hangon való folyékony és értelmes olvasását megkönnyíti a dramatizálás. Dramatizálva nemcsak szívesen olvasnak tanítványaink, hanem versenyeznek a hangsúlyos, kifejező olvasásban. Az olvasmányok alaki tárgyalása is fontos követelmény. A táblai vázlatkészítéssel rávezetjük a tanulókat az egyes részletek ösz- szefüggésére, az olvasmány tartalmának önálló elmondására. Az előforduló új szavak, szép kifejezések, hasonlatok észrevétetése nagy mértékben hozzájárul a gyermek nyelvkészségének fejlesztéséhez. Tartalmilag már tárgyalt és teljes készséggel olvasott olvasmányok jól felhasználhatók a nyelvi magyarázatok alkalmával megismert nyelvtény elmélyítésére. Iskolán kívüli olvasás. A tanítási órákon folyó olvasást a tanulók házi, önálló olvasásának megszervezésével egészítjük ki. Az előírt olvasmányokon kívül felhívjuk
