Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-07-01 / 7. szám - Gedei János: A rádióizotópok felhasználásáról

Gedei János, Bratislava: A rádióizotópck felhasználásáról

215

Ságban 1 óra alatt 13,5 r gamma-sugármennyiséget szolgáltat, másrészt az egyes anyagok rétegvastagságának megfelelő abszorpciós faktorokat kell figyelembe venni.

A már említett kis sugárintenzitások következtében magánál a kohónál a kobalt-golyócskák beépítése után sugárvédelmi kérdések már nem merülnek ugyan fel, annál inkább figyelembe kell azonban venni az olvadéknak a kobalttal való fertőzött voltát. A vas felhasználása a kibocsátott sugárintenzitásnak megfelelően korlátozandó.

3. Csőgörény keresés. Ismeretes, hogy az olaj távvezetékek keresztmetszete a falakra történő lerakódás következtében fokozatosan csökken. Ezért időnként a csővezetékben úgynevezett csőgörényt szoktak jártatni, amely rúgok által a csőfalhoz szorított acélkarmaival állandóan kaparja, tisztítja a csőfalat és így megakadályozza annak megvastagodását. Előfordul azonban, hogy ez a csőgörény valamilyen okból kifolyólag elakad és ezzel megakadályozza az olaj áramlását is. Megkeresése természetesen igen nagy munkát jelent. Ha ilyenkor egy másik, gamma-sugárzó izotóppal töltött csőgörényt küldünk végig a csővezetéken, ez nyilván ugyanott meg fog akadni, helyét azonban hordozható sugárzásmérő készülékkel a kibocsátott gamma-sugárzás észlelésével könnyen megtalálhatjuk. így csupán egy helyen szükséges a csővezetéket kibontani és az elakadt csőgörényt kiszabadítani.

Minthogy a csővezetékek a föld felszíne alatt mintegy ÍOO—130 cm mélyen húzódnak, igen jelentős abszorpcióval kell számolnunk, és ennek megfelelően aránylag nagy izotóp mennyiséget kell a csőgörénybe helyeznünk. Со—60-as izotóp esetén kb. 300—500 mC-nyi mennyiségre van szükség és még ebben az esetben is aránylag pontosan a csővezeték felett kell a sugárzásmérő készülékkel haladnunk, nehogy a ferde irányban kilépő gamma-sugarakat a még vastagabb földréteg elnyelje. A csővezeték kiásását a nagyobb mennyiségű izotóp miatt attól kissé távolabb úgy kell végezni, hogy állandóan legalább 1 m-es földréteg biztosítsa a sugárvédelmet.

4. Olajok megjelölése. Gyakran ugyanazon az olajvezetéken egymás után különböző minőségű olajok kerülnek továbbításra. Fontos, hogy a csővezeték végéhez megérkező új olajféleség új tartályba jusson. Ez azáltal biztosítható, hogy az új olajféleség betáplálásánál gamma-sugárzó izotóp injektálásával mintegy megjelöljük a kétféle olaj határfelületét. A csővezeték túlsó végén levő elágazás előtt sugárzásmérő készülék jelzi az izotóp megérkezését, mire az olajáramlás a csapok átváltásával a megfelelő tartályba irányítható.

5. Lyukkeresés csővezetékeken. Rádióaktív gázokat felhasználhatunk csővezetékeken keletkezett lyukak, repedések megkeresésére. így pl. telefonkábeleken igen nagy károkat és zavarokat idéz elő az apró nyílásokon beszivárgó viz. Ha a csővezetékbe béta-gamma sugárzó gázt, pl. radiobró- mos levegőt vezetünk, akkor a eső külsején végigvitt béta-érzékeny készülék, minthogy a gamma-sugárzásra csak 1 százalékban, a béta-sugárzásra viszont közel 100 százalékban érzékeny, a csőmenti állandó gamma-háttér felett a nyílásokon jelezni fogja a kiáramló béta-aktivitást.

6. Szellőzésvizsgálat. Gázalakú izotópok felhasználhatók kisebb-nagyobb helyiségek szellőztetésének ellenőrzésére, aminek az egészségre ártalmas