Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-07-01 / 7. szám - Gedei János: A rádióizotópok felhasználásáról
216 Gedei János, Bratislava: A rádióizotópok felhasználásáról gőzökkel dolgozók esetében nagy jelentősége van. A helyiségek levegőjét pl. radiobrómmal jelöljük meg és elkeveredés után megállapítjuk annak fajlagos aktivitását. Ezután megindítjuk a szellőztető berendezést és a helyiség különböző pontjain mérjük az idő függvényében az aktivitás csökkenését. 7. Fémek -párolgásának vizsgálata. Egy zárt edényben elhelyezzük a vizsgálandó fémet és felette egy vízzel hűtött lemezt. Az edényben vákuumot létesítünk és a radioaktív fémet melegíteni kezdjük. Az elpárolgó fématomok nagy része a hűtött lemezre fog lecsapódni. Aktivitásmérésekkel megállapíthatjuk, hogy hogyan függ a párolgás a hőmérséklettől, összehasonlíthatjuk különböző fémek párolgását, stb. 8. Diffúzió vizsgálatok. A fémekkel kapcsolatos vizsgálatoknak fontos részét képezi a fémek diffúziójának vizsgálata. Ismeretes, hogy különböző fémek atomjai egymásba diffundálnak, sőt azonos fémtömbök atomjai is átdiffundálnak egymásba. Ennek az ýn. öndiffúziónak a vizsgálására a rádióizotópok felfedezése előtt gondolni sem lehetett. Most erre is meg van a lehetőség. Ha pl. egy máglyában felaktivált réztömböt hozzászorítunk egy inaktív réztömbhöz, a hőmérséklettől függően bizonyos idő múlva az inaktív tömb is aktivitást mutat, megvizsgálhatjuk, hogy milyen mélyre hatolnak be ezek az aktív rézatomok az inaktív réztömbbe, pl. olymódon, hogy a réztömbből egy vékony réteget leesztergályozunk, majd ismét lemérjük a felület aktivitását. Ilyen módon megállapíthatjuk a hőmérséklet, idő és diffundálási mélység közötti összefüggéseket. De vizsgálhatjuk a gázok diffúzióját is fémeken keresztül, megállapíthatjuk a gázdiffúzióból a fémek állandó jellegű deformációjának a bekövetkezését, stb. 9. Kopásvizsgálatok. Minthogy a rádióaktív módszerekkel történő súlymeghatározás általában hat nagyságrenddel érzékenyebb a legtökéletesebb egyéb módszereknél, igen gyors és megbízható vizsgálatok végezhetők ra- dióizotópok segítségével a különböző kopásjelenségek tanulmányozása terén is. így pl. motorok dugattyúgyűrűjének kopását vizsgálhatjuk oly módon, hogy azokat atommáglyában felaktiváljuk, majd a motorolajt GM csövön cirkuláltatjuk keresztül. A dugattyúgyűrűről lekopott anyagmennyiség az olajjal a GM csőbe jut. így az olajak aktivitásának mérésével folyamatosan követni tudjuk a kopás folymatát anélkül, hogy a motort szét kellene szedni. Vizsgálhatjuk a kopás függését a hőmérséklettől, igénybevételtől, olajminőségtől, stb. Hasonlóképpen egyéb kopásjelenségeket' is tanulmányozhatunk a rádióizotópok segítségével az eddiginél nagyságrendekkel rövidebb idő alatt: mérhetjük az útburkolatok, gumiabroncsok, esztergakések, stb. kopását. 10. Talajvizek mozgásának vizsgálata. Felhasználhatjuk a rádióizotópokat talajvizek mozgásirányának és sebességének meghatározására is. A kérdéses helyen lefúrva rádióizotópot tartalmazó oldatot juttatunk a talajba, majd különböző irányokban bizonyos távolságban szintén lyukakat fúrunk és ezekbe pl. GM csövet engedünk le. Amerre a talajvíz áramlás halad, bizonyos idő múlva a GM csövek jelezni fogják az aktivitás továbbterjedését. A távolság és idő lemérésével sebességmérést is végezhetünk. 11. Folyadékok mennyiségének meghatározása. Nem hozzáférhető folyadékok mennyiségét rádióizotópokkal a következő módon határozhatjuk
