Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-01-01 / 1. szám - A magyar nyelv kísérleti tantervi javaslatának tervezete
A szóbeli kifejezés pontosabbá teszi az érzéki megismerést és segíti a képzet- és fogalomalkotás eredményeinek rögzítését. A megismert jelenségek, történések, tevékenységekről való beszélgetések gazdagítják a tanulók szókincsét, továbbá megtanítják őket a fogalmak egyszerű és világos kifejezésére és az egészséges emberi logika gyakorlati felhasználására. A beszélgetés anyagát felhasználhatjuk alkalmasint a nyelvtan, helyesírás és a fogalmazás tanításában is. A tanulók szerzett ismereteit fokozatosan mélyítjük el, kölcsönösen alárendelve azokat egymásnak, majd osztályozzuk az ismereteket és olyan áttekinthető egészet alkotunk a 2—5. évfolyam ismereteiből, amely közvetlenül kapcsolódik a 6—8. évfolyam tananyagához. Fogalmazás: A 2—5. évfolyam fogalmazás-tanításának a feladata az irodalmi nyelven való szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése és a tanuló segítsége a helyes szavak és mondatok megválasztásában. A kifejezőkészséget megfigyelés és megismerés alapján fejlesztjük. A megfigyelést és a megismerést szorosan kapcsoljuk a nyelvi kifejezéssel. A tanuló bővíti szókészletét, megtanulja a helyes szavak megválasztását és a helyesen tagolt mondatokkal való kifejezést. A tanuló kifejező eszközeinek a példája és legelevenebb forrása a tanító beszéde, továbbá az iskolai és iskolán kívüli olvasás. A begyakorlás eszközei: a) Kezdetben egyszerű szövegek, később nehezebb mondatszerkezetű szövegek reprodukciója. b) rövid fogalmazási anyag közös összeállítása a fogalmazás egyszerű elveinek magyarázatával. A tanulókat nem terheljük szabályokkal, hanem fokozatosan kialakítjuk bennük a beszéd helyes tagolása iránti érzéket. c) saját élménynek (eseménynek, megfigyelésnek) szóbeli, majd később írásbeli fogalmazása. d) stílusgyakorlatok a szókészlet megszilárdítása és fejlesztése valamint a helyes mondatszerkesztés és mcndatkapcsolás elsajátítása céljából. Az olvasott szöveg írásbeli reprodukciója útján a fogalmazási gyakorlat kapcsolatban áll az olvasással, a stílusgyakorlatok révén pedig szoros kapcsolatban áll a nyelvtantanítással. Nyelvtan. (Helyes kiejtés és helyesírás.) A nemzeti iskola nyelvtantanításának a feladatai: 1. Alapismereteket nyújtunk a tanulóknak a nyelv nyelvtani felépítéséről (hangtan, alaktan, szótan és mondattan). Fejlesztjük és szilárdítjuk a tanulók szókészletét. A nyelvfejlesztés érdekében alkalmazzuk a képolvasást, amely feloldja a gyermek kezdetben tartózkodó magatartását. Ehhez kapcsoljuk az egyéni és közös élmények elmondását. Megismertetjük a beszédet és alkotó elemeit; a mondatot, szót, szótagot és hangot, nyelvtani meghatározások használata nélkül. 2. A tanulókat arra szoktatjuk, nogy szerzett ismereteiket helyesen használják a szóbeli és írásbeli kifejezés közben. Kifejezésmódjukat valamint gondolkodásukat pontosabbá tesszük. 3. A helyesírás gyakorlását rendszeres, tervszerű munkával szilárd alapokra helyezzük és gyakorlati jellegűvé tesszük. 4. A tanulókat rendszeresen megszoktatjuk a helyes kiejtés elsajátítására. 21
