Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-01-01 / 1. szám - A magyar nyelv kísérleti tantervi javaslatának tervezete
Olvasás: 1. A nemzeti iskolai olvasástanítás alapfeladata, hogy a) megtanítsuk a tanulókat életkori képességeiknek megfelelő szövegek olyan módon való helyes és értelmes olvasására, amely megközelíti a gyakorlott olvasó olvasását. b) a természet és társadalom megismerésével kapcsolatban fejlesszük szóbeli kifejező készségüket és az anyanyelv szépségei iránti érzéküket. 2. A második fontos feladat az irodalmi nevelés elemeinek az anyanyelv tanításába való beleszövése. Az olvasás helyes módszerekkel való tanítása felkelti a tanulóknak a jó könyvek iránti érdeklődését és arra neveli őket, hogy szeressenek olvasni és az olvasás számukra fokozatosan kultúrszükségletté váljék. Ezenkívül az olvasás tanítása még ezeket a feladatokat teljesíti: a) a tanulók az értelmi fejlettségüknek megfelelő szemelvények révén megismerkednek nemcsak a magyar, de a szlovák, cseh irodalom és a világirodalom egyes alkotásaival is. b) az irodalmi szemelvények olvasásakor megismerik a nép életét, szülőföldjüket és a kölcsönös emberi kapcsolatokat. c) az irodalmi művek eszmei ereje és szépsége felemelő érzést kelt a tanulókban és szilárdítja akaratukat. Az olvasás hozzájárul a jellem neveléséhez és segíti a szocialista világnézet kialakítását. d) az olvasás közben fejlesztjük az olvasottak megértési készséget, a tanuló képzelőtehetségét, gondolkodását és ízlését. e) az olvasási órákon fejleszthetjük a tanulók szóbeli kifejező készségét és érzékeltethetjük velük az anyanyelv kifejező erejét és szépségét. Beszélgetés: A beszélgetés az előkészítő évfolyamon kívül tanítási tényezőként a 2. és 3. évfolyamokban szerepel az olvasás tanításával kapcsolatban. A beszélgetés tananyagát a beszélgetési órákon, kirándulásokon, a természeti sarokban vagy az iskclakertben dolgozzuk fel. A beszélgetés tananyagát elsősorban olyan természeti, társadalmi jelenségek, események, később földrajzi ismeretek képezik, amelyek a legközelebb állnak a tanulókhoz. A tanítás folyamán a tanító törekedjék arra, hegy a tanulók a tárgyakról, személyekről, eseményekről, tulajdonságokról és tevékenységekről helyes képzeteket és fogalmakat alkossanak. Ezeknek az új fogalmaknak a rögzítését az olvasás tanítása és gyakorlása közben végezzük. Az alapismereteket a tanulók a beszélgetési órákon, a természeti sarokban, az iskclakertben valamint a természetben és társadalmi életben végzett közvetlen megfigyelés alapján sajátítják el. A tanulóktól következetesen megköveteljük a tisztaságot, rendet, pontosságot az élő természeti sarok és az iskolakert növényeinek az ápolásában. Megköveteljük tőlük ezenkívül az illedelmes viselkedést az iskolában, valamint az iskolán kívül, a kirándulásokon és sétákon. Munkájukban és a rövid vagy hosszú tartamú megfigyelések során kitartásra neveljük őket. Megszilárdítjuk bennük a kultúr-, higiéniai, munka- és társadalmi szokásokat, A természet különböző évszakokban való megfigyeltetésével fejlesztjük, gazdagítjuk a tanulók érzelmi világát. A környezet szépségének és gazdagságának megismerésével felébresztjük a tanulókban a hazaszeretet érzését, valamint az ember és a munka iránti tiszteletet. Arra neveljük őket, hogy mindent védjenek és kíméljenek, ami szép, nemes és hasznos. Ezzel a tanulókat a társadalom számára hasznos alkotómunkára neveljük és egyben jellemüket formáljuk. 20
