Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-01-01 / 1. szám - Oravský E.: A Csehszlovák Köztársaság növénytermelése (Földrajzóra a 8. évfolyamban)
re, lucerna, takarmányrépa); a leggyakoribb zöldség- és gyümölcsfajták. Kijelöli termelésük legfontosabb körzeteit, foglalkozik talajigényükkel, valamint a termesztésükhöz szükséges hőmérséklettel és csapadékmennyiséggel. Végül foglalkozik átlagos hektárhozamukkal. (Az anyagot diagram egészíti ki, amely megadja legfontosabb növénykultúráink területének százalékarányát államunk megművelt földterületén.) Növénytermelésünknek állandóan növekvő jelentősége lakosságunknak élelmezésében, az állattenyésztés növelésében, valamint ipari termelésünk nyersanyagokkal való ellátásában (cukorrépa, növényi rostok a textilipar számára, olaj stb.). 3. óra. Állattenyésztés. Az állattenyésztés jelentősége a dolgozók ellátása szempontjából. Az állattenyésztés kedvező természeti feltételei hazánkban. A természetes takarmányok és ipari hulladékok felhasználása. A leggyakrabban tenyésztett állatfajok: szarvasmarha, sertés, ló, juh. Az apró háziállatok (tyúk, liba, kacsa, pulyka; házinyúlte- nyésztés, méhészet). Haltenyésztés, halászat. Halastavak létesítése és jelentősége. A legelterjedtebb a szarvasmarhatenyésztés. A szarvasmarha leghasznosabb háziállatunk (tej, hús, bőr, trágya). A szarvasmarhán kívül legfontosabb a sertéstenyésztés (hús, zsír). A takarmányalap növelése. Az egyes háziállatfajták főbb tenyésztési vidékei, A szövetkezeti nagybani tenyésztés és ennek előnyei. Az állami birtokok mintatenyészetei. Az állam segítsége az egységes földművesszövetkezéteknek és egyéni gazdálkodóknak, különösen a jó tulajdonságokkal bíró és nagy hasznot hozó állatfajták beszerzésénél. Ha a tanulókkal jól átvettük a Csehszlovák Köztársaság éghajlatát és talajviszonyait tárgyaló fejezeteket (55—57. és 68—72. oldal), akkor megvan a feltétele annak, hogy a tanulók megértik és kellőképpen elsajátítják az új anyagot. A. tanító a mezőgazdasági termelést tárgyaló órák előtt az éghajlatra vonatkozó fejezeteket újból átgondolja és ösz- szeállítja azokat a kérdéseket, melyekkel az új anyag átvétele előtt meggyőződik, menynyire sajátították el a tanulók az előzetes részeket. Szükség esetén a hiányokat pótolja. A földrajztanításban különösen fontos az „ismerttől az ismeretlenig” elve. Általános műveltséget nyújtó iskoláink tanulóinak nagy része vidéki, földműves szülők gyermeke, akik számára a mezőgazdaság problémái nem idegenek. Vidéken alkalom adódik arra és szükséges is, hoqy foglalkozzunk községünknek, járásunknak, területünknek természeti és termelési feltételeivel: tengerszint feletti magasság, a talaj összetétele és minősége, évi középhőmérséklet, évi átlagos csapadékmennyiség, a község határának kiterjedése, a környezetünkben legelterjedtebb növénykultúrák, az egyes növényfajták hektárhozama, a szövetkezeti nagytermelés helyzete, a termelés kilátásai, tervei. Ezeket a dolgokat beszélgetés formájában vesszük át. Mindez megvan a tanító és tanuló legközelebbi környezetében, de gyakran nem veszik igénybe. Növendékeinknek nem mondtunk sokat, ha megállapítjuk, hogy hazánk szántóterülete 8 mill, ha, vagy erdőterülete 4 mill, ha, de a tanuló nem ismeri saját községe határának kiterjedését. Ha ezt nem ismeri, nincs fogalma az állam szántóterületének nagyságáról sem. A közeli környék termelési feltételeinek és ezek kölcsönös összefüggésének ismerete alapján a tanuló jobban érti meg a termelés helyzetét, és ennek lehetőségeit is. Megérti, miért értük el az eddigi eredményeket, hogyan lehetséges a helyi körülményekből kiindulva az egyes növényfajtáknak nemcsak a hozamát emelni, de a minőségét is javítani. Ezenkívül felébreszti a tanulóban a mezőgazdasági problémák iránti további érdeklődést. És a 8. évfolyamban éppen erről is van szó! Országunk gazdasági érdeke, hogy minél több tanuló válassza a mezőgazdasági pályát. Különösen azokon a vidékeken, ahol a tanuló már hazulról számos mezőgazdasági ismeretet hoz magával. Országunk mezőgazdasági termelési viszonyainak alapos megismerésével a tanulók megértik a mezőgazdasági termelés jelentőségét a közösség, valamint a dolgozók élet- színvonalának emelése számára. Mindennek ismerete serkenti a tanulót arra is, hogy mezőgazdasági pályát válasszon. A mezőgazdaság iránti érdeklődés felkeltésével és a mezőgazdasági termelés alapjainak elsajátításával nagymértékben hozzájárulunk nevelő munkánk egy további feladatának mozgósításához: megszilárdítjuk tanulóink hazaszeretetét, szocialista hazafiasságra nevelünk: A tanuló megismeri hazánk természeti gazdagságát, lelkesül a természeti kincsek és a gyönyörű természet kihasználásáért. Értesül arról, hogy hazánk nemcsak fejlett és világszerte ismert iparral, hanem fejlett mezőgazdasággal is rendelkezik. Ennek a mezőgazdaságnak megvannak hazánkban a kedvező természeti és társadalmi feltételei: elegendő és jó minőségű talaj, szakképzett dolgozók, akik segítségével eddig 9
