Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-01-01 / 1. szám - Oravský E.: A Csehszlovák Köztársaság növénytermelése (Földrajzóra a 8. évfolyamban)

is szép eredményeket értünk el. De a tanuló egyúttal látja azt is, hogy mezőgazdasági termelésünk elmaradt az ipari termelés mögött. Megérti azt, hogy mindyájunk (beleszámítva az iskolát is) kötelessége: gondoskodni arról, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk aránya javuljon. A tanuló előtt világossá válik, hogy nincsenek szegény vidékeink, minthogy mindenütt megvannak a feltételek ennek vagy annak a növényfajtának termesztésére, ennek vagy annak az állatfajtának tenyésztésére. Felismeri, hogy helytelen a régi földrajzkönyveknek az az állítása, hogy Észak-Szlovákia szegény és a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas vidék, Igaz, hogy szőlő vagy kukorica ctt nem terem, de nagy lehetőség nyílik e vidéken a füves takarmányok területének növelésére, az állattenyésztés fejlesztésére, az erdők kihasználására, az erdei gyümölcs szedésére és értékesítésére stb. Szólunk arról is, hogy hazánk a szántóterület mennyiségében is a gazdag országok közé tartozik. Hiszen amíg Norvégiában a szántóterület az ország területének csak 3 százalékát, addig nálunk 42,5 százalékát alkotja.

Állapítsuk meg a mezőgazdaságot tárgyaló 2. óra ‘ módszertani folyamatát, arr.aly a növénytermelésről szól.

Tananyag: Csehszlovákia növénytermelése.

Az óra célja: A tanulók megismertetése hazánk növényi termelésével, ennek feltételeivel és termelési lehetőségeivel. Meggyőzzük a tanulókat a növénytermelés fejlesztésének fontosságáról a lakosság élelmezése, az állattenyésztés fejlesztése és az ipari termelés szempontjából. Felkeltjük a tanulók büszkeségét az elért sikerekért, de hangsúlyozzuk a mezőgazdaság elmaradását az ipari termelés mögött. Felébresztjük a tanulók érdeklődését a mezőgazdasági munka iránt.

Eszközök: A tankönyv szövege (116—118. oldal), Csehszlovákia fizikai falitérképe, a legelterjedtebb növényfajták termőterületeinek diagramja. Olyan kultúrák képe, amelyek a tanuló közelebbi környezetében ismeretlenek vagy kevésbé ismertek, pl. Dél-Szlovákiában a komló, len; az északi vidékeken a szőlő, kukorica, vagy rizstábla. (Ha az iskola szertárában nem találunk ilyen képet, megszerezzük a képes folyóiratokból, a szakújságokból vagy a napi sajtóból).

A TANÍTÁS MENETE

1. Megismertetjük a tanulókkal a növénytermelés feladatát (3 pere).

A növénytermelésnek nagy a jelentősége mezőgazdasági termelésünkben, mert általa:

a) Biztosítjuk lakosságunk ellátását kenyérfélékkel, hüvelyesekkel, növényi zsiradékkal, zöldséggel, cukorral, gyümölccsel.

b) A növényi termelés biztosítja a szükséges takarmányalapot. Ezzel biztosítjuk az állattenyésztést (füves takarmány, répafélék, gabonafélék).

c) A növénytermesztés értékes nyersanyagokat szolgáltat iparunknak: cukorrépát a cukorgyártáshoz, burgonyát a keményítőgyártáshoz és a szeszfőzéshez, az olajos magvú növények magvaiból növényi zsiradékot, kenőcsöket és különféle tisztító és kozmetikai cikket állítanak elő, a nyersfonalat a textiliparban használjuk fel.

2. A tanulók megismertetése az óra témájával (2 pere).

Ma hazánk növényi termeléséről fogunk tanulni. Megismerkedünk a nálunk termesztett gabonafélékkel, hüvelyesekkel, ipari növényekkel, a burgonya, zöldség, takarmányfélék és gyümölcs termelésével. Megtanuljuk, milyen vidéken melyik növényt termelik leginkább, milyen természeti feltételeket igényelnek az egyes növényfajták, milyenek a hektárhozamai és mennyi az átlagos évi termelés. Áttanulmányozzuk az egyes termelőövezetek térképét és a nálunk legelterjedtebb növényfajták vetésterületét.