Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-01-01 / 1. szám - Havas Vilmosné: Néhány gondolat az I. országos szavalóversenyhez

- 35 títják nemcsak a szavakat, hanem a kifejező beszédfordulatokat, az egyes írók aranymondásait. A megtanult szöveg a tanuló beszédmódját is fejleszti, gazdagítja, befolyásolja. A szószerinti megtanult irodalmi példák hálás ^lyagot nyújtanak a tanulók nyelvi fejlesztéséhez. Ezeket a kifejezéseket a tanuló fogalmazásában is felhasználhatja. Általában az ifjúság szívesen tanul könyv nélkül, különösen, ha a költemény dallamos, ritmusos és rímes. Az i- lyen költeményt könnyebben tudják a tanulók átérezni, megtanulni és elszavalni.

Az Iskolaügyi Megbízott Hivatalának választásai megfelelnek ezeknek a követelményeknek, és mivel a prózairodalomban csak a mű címét jelölték meg, a részleteket mindenki maga választhatja ki, a tanítók ízlésük és lelki beállítottságuk szerint állapítják meg a szavalásra szánt részt.

Lássuk most, hogyan kell nekünk tanítóknak ezeket a köi-, teményeket és prózai szemelvényeket a tanórák alatt feldolgoznunk, hogy a tanulók jó eredményt érjenek el a szavalásban. Ha költeménytárgyalási órát tartunk, a költeményt legelőször a tanítónak kell elolvasnia szépen, kifejezően, mivel az olvasás fó értéke a közvetlen értelmi hatásban rejlik. A tanítónak jól fel kell készülnie az előadásra, legjobb ha a költeményt ô maga is könyv nélkül tudja. Csöndben és figyelemmel hallgatják végig a tanulók az új költeményt, élvezik annak művészi, zenei és nyelvi szépségeit már az első hallásra és kritikailag kiértékelik, miért tetszik nekik a felolvasott költemény. A szövegtanulás megkívánja az előzetes értelmi elemzést, majd pedig a tanulók kifejező olvasását. A költemény megértése céljából a tanulóknak el kell képzelniük a költeményben szereplő helyet, időt és a szereplők egyéniségét. Ha van ügyes rajzolónk az osztályban, rajzoltassuk le a hely, idő és cselekmény legfontosabb mozzanatait. Utána ismertetjük a tanulókkal a költemény tartalmát, a cselekmény menetét és kibontakozását valamint a szereplők jellemrajzát. Magyarázzuk meg a szemléletesség különféle eszközeit, a jelzők és hasonlatok jelentőségét és rendeltetését, a szereplők jellegzetes beszédmódját és a költői nyelv mértékes és ritmikus sajátságait.

Ha ez megtörtént, csak akkor térünk át a kifejező olvasásra, a tudatos olvasásra a szükséges szünetekkel, értelmi hang-