Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-02-01 / 2. szám - Rybár László: A szókészlet fejlesztésének fontossága a magyar tannyelvű iskolák szlovák óráin

A szókéssiet fejlesztésének fontossága a magyar tannyelvű iskolák szlovák óráin

Mint minden idegen-nyelvet, úgy a szlovák nyelvet is a magyar tannyelvű iskolákon, alapjaitól kezdve kell tanítani. Minden nyelv alapját, építőanyagát a gazdagabb vagy szűkebb tartalmú, konkrét vagy absztrakt jelentésű szavak, kifejezések és sajátos szólásmódok alkotják. Épp úgy, mint az építkezéshez először építőanyagot kell összehordanunk, úgy az idegen nyelv tanulásakor is i- gen fontos, hogy megfelelő szókészletünk legyen, mert enélkül minden idegen nyelv elsajátítására irányuló törekvésünk eredménytelen marad. Ezt a mindenkitől természetesnek tartott alapelvet azonban p magyar,iskolákban gyakran figyelmen kívül hagyják. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy a magyar nemzeti iskolák egyes évfolyamaiban nem bővítik ki a tanulók szókészletét olyan mértékben, mint amilyenben azt a tanterv előírja, vagy amilyenben arra a tanulónak további tanulmányai folyamán szüksége voina. A felsőbb évfolyamokban már igényesebb, összefüggő szöveggel dolgoznak és a tanulónak figyelmét ekkor már a nyelvtanra, helyesírásra és mondattanra is összpontosítania kell. Így történik meg azután, hogy az új anyaggal kapcsolatos nehézségek miatt a szavakra és kifejezésekre egyre kevesebb figyelmet fordítanak, így a szókészlet fejlesztése háttérbe szorul.

Az ilyen tanításnak természetesen súlyos következményei vannak. Az a tanuló, akinek szókészlete a tanterv követelményeinek megfelelően .nem fejlődik egyenletesen, mondjuk jól felelhet az új vagy a régebbi anyagból, azonban nem tud helyesen és kifejezően beszélni, nem tud elég folyékonyan mondatokat összeállítani. Gyakran nem érti meg az egész egyszerű mondator értelmét /ez elég gyakran még a 11. évfolyamban is előfordul/, nem tud szlovákul egész egyszerű dolgokat elintézni /üzletben vásárolni, színház- vagy mozijegyet váltani stb./. Sok iskola hatodikos vagy nyolcadikos tanulói között aktív nyelvtudás tekintetében gyakran nincs semmilyen különbség.

Ez a helytelen és szakszerűtlen nyelvtanításnak természetes következménye. A tanulok az új anyaggal együtt nem sajátítanak- 29 -