Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-07-01 / 7. szám - Kerékgyártó Imre: A helyesírás tanítása
állandó gyakorlásnak. Ez azt követeli, hogy minden új anyagot kapcsoljunk össze valamelyik régebbivel, ha tehát pl. az igekötők helyesírásával foglalkozunk, elevenítsük fel a főnevek helyesírását stb. A másik talán még a mechanikus gyakorlásnál is veszélyesebb: a „mindent egyszerre” eljárása ez. Sokszor tapasztalhatja az ember, hogy gyakorlás címén egy-egy órán a legkülönbözőbb problémák kergetik egymást. Nyilvánvaló, hogy ennek semmilyen eredménye sem lehet, mert a legkiválóbb képességű gyermek sem bírja felfogni, még kevésbé tartósan rögzíteni a másodpercenként váltakozó új és újabb benyomások zuhatagát. Ha valahol, úgy a helyesírásban nagyon érvénye^ az a pedagógiai elv, amelyet hétköznapian úgy fogalmazhatunk meg: mindig egy keveset, de azt jól. A helyesírási gyakorlás legegyszerűbb módja a másolás. Másoláson azonban ne csupán egy elénk tett szöveg gépies leírását értsük. Lehet gondolkodtató feladat a másolás is. Követeljük meg pl. a gyermektől, hogy az adott szövegből csupán a tulajdonneveket írja ki. Alakítsa át az előtte levő szöveget, igéit jelen időből tegye át múlt időbe, mellékneveit értelemszerűen alakítsa át középfokú melléknevekké. Máskor emlékezet alapján másoltassuk le a szöveget. Először lassan, megfontoltan olvassák el, utána csukják be a könyvet, s úgy írják le a mondatokat. Ne féljünk attól sohasem, hogy kevés esemény történik az órán. Bármilyen kevés, de alapos munka többet ér, mint a pedagógus és tanítványainak olyan közös izzadása, amelynek értelmet csupán az izzadságcseppek letörlése ad. Ha a másolás a legegyszerűbb, a tollbamondás a leggyakoribb gyakorlási forma. A tollbamondást mindig az egész szöveg összefüggő felolvasásával kezdjük, ezzel küszöböljük ki a tartalmi félreértéseket. A felolvasás után az osztály fejlettségének megfelelő ütemben (szavanként, szólamonként vagy mondatonként) minden torzítás nélkül diktáljuk a szöveget. Máskor itt is követhetjük azt az utat, hogy a tollbamondást átalakítási feladattal kapcsoljuk össze, pl. a jelenben diktált szöveget múltban írják le. Ugyancsak alkalmazhatjuk azt is, hogy a tollbamondást nem követi azonnal a leírás. Előbb a tanár mondja a szöveget, utána a tanulók emlékezet alapján írnak. Alsóbb osztályokban bevált, sajátos gyakorlási mód a helyesírási egyszeregy. A pedagógus kis papírlapokra szavakat vagy mondatokat ír. Ezeket a tanítási óra elején kiosztja a tanulók között. Minden tanuló felszólításra köteles mindazt elmondani, amit nyelvtani, helyesírási szempontból a neki adott papíron levő szóról tud. Ha pl. az áll a papíron: ő, el kell mondania, hogy személyes névmás, 3. személyű, hosszú magánhangzó. A helyesírási egyszeregy alkalmazásában ügyelni kell azonban arra, hogy egyszerre ne nagyon széteső területről adjuk a feladatokat. Óráról órára vonjuk meg pontosan ezeknek a körét, pl. ma a tulajdonnevet, birtokos névmást és az egyszerű mondat írásjeleit gyakoroltatom, tehát csak ezek köréből adok feladatokat is. A gyakorlásnak ez a módja igen alkalmas összevont osztályokban is, ott azonban nem szóban, hanem írásban kérünk feleleteket. III. \ A fentiekben természetesen a helyesírás tanításának mindössze néhány alapvető elvi és gyakorlati kérdését érintettük. Bizonyára sok olyan prob0 105
