Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-07-01 / 7. szám - Orbán Gábor: Komenský emlékezete

lóját, s ennek az emlékére megalakult Berlinben a Comenius-társaság, hogy fenntartsák, továbbfejlesszék Komenský szellemi hagyatékát.

Miben mutatkozik ez a hagyaték? Először is abban a mintegy másfél - száz munkában, melyet Komenskýnek köszönhetünk, s amelyből kb. 20 Magyarországon jeleni meg, aztán a népek boldogítására, kibékítésére irányuló törekvésében, abban az ő népszövetségében, melyet létre akart hozni, amelynek életbe oltása azonban már csak a XX. századra maradt.

Komenský jelentősége abban áll, hogy ő volt századának legnagyobb pedagógusa, nemcsak a saját nemzetének, hanem az egész emberiségnek is egyik legnagyobb fia.

Legjelesebb pedagógiai műve a Did act i c a Magna, vagyis: Nagy oktatástan c. munkája. Négy részből áll ez a munka. Az első részben a nevelés céljáról és az iskolák szükségességéről értekezik. Szerinte a gyermekbe a természet beléoltotta a jóra való hajlamot, s a nevelésnek éppen az a feladata, hogy a gyermekben irányítsa, fejlessze az erkölcsi érzéket, fokozza benne a műveltség iránti hajlamot. A nevelésnek a szülői házban kell kezdődnie, a gyermek születésével egy időben. Nyilvános iskolákat kell létesíteni, mert az ember társas lény, s a társas együttlétben szívesebben tanul. A tanítás legyen általános és egyetemes, terjedjen ki mind a két nembeli ifjúságra.

A második rész módszertani fejtegetéseket tartalmaz. Külön-külön taglalja a tudományok, a művészetek és a nyelvtanítás módszerét. Könyvének ebben a részében is igen sok bölcsesség, gazdag tapasztalat van. Egyebek közt azt mondja itt, hogy ném szabad egyszerre sokféle dolgot tanítani, meri különben a tanítás eredménye kétséges lesz, keltsük fel a gyermekben a tárgy iránti érdeklődést, hogy magától, kényszerítés nélkül is szívesen foglalkozzék a tárggyal; ismertből haladjunk az ismeretlen felé, könnyebbről a nehezebbre. Anyanyelvén tanítsuk a gyermeket! A tanítás legyen szemléltető, mert az értelmet csak érzéki szemlélet révén lehet fejleszteni, fokozni. Még arra is van gondja Komenskýnek, hogy az iskolát világos épületbe helyezzék, de ne forgalmas helyen legyen az iskola, hanem ott, ahol a tanítás munkáját a külső világ zaja nem háborgatja, mert csak így lehet alapos ismeretekre szert tenni. Minden osztálynak legyen külön tanítója, s a tanító egyszerre az egész osztályt foglalkoztassa! A tanítás anyagát be kell osztani évekre, hónapokra, sőt napokra és órák szerint is. Bár a tanítás a gyermek anyanyelvén történik, a szomszédos országok nyelvével is meg kell ismertetni a tanulót.

A harmadik rész az erkölcsi nevelésnek és a fegyelmezésnek kérdéseivel foglalkozik. Komenský szerint legjobb nevelő eszköz a jó példa, tehát a szülő és a tanító járjon jó példával a gyermek előtt, mert a gyermek utánozza környezetét! A fegyelem soha se legyen megtorlás, ne legyen puszta büntetés! Minden büntetésnek végső célja a javítás legyen! A hibát a lehetőség szerint meg kell előznie jó szóval, felvilágosítással és szeretettel. A testi fenyíték gyűlöletet vált ki a gyermekből, de az erényt nem kedvel- teti meg vele.

A negyedik rész az iskolák szervezetét tárgyalja. A nevelést a gyermek kora és értelmi fejlettsége szerint négy korszakra osztja, mégpedig: 1. a

98