Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-07-01 / 7. szám - Orbán Gábor: Komenský emlékezete

Komenský emlékezete

November 15-én volt 286 éve annak, hogy örökre elnémult a nemzetek tanítója, a nagy Komenský, vagy amint mi, magyarok ismerjük, Comenius. 1592-ben született Morvaországnak egyik kis falujában. Korán árvaságra jutott, s ezért küzdelmes és sivár volt az ifjúsága. Tanuló éveinek első részét léhaság okban töltötte, természetes ösztöne azonban megállította a lejtön, és későbbi buzgó munkájával nemcsak pótolta ifjú éveinek ezeket a hiányait, hanem ó lett egész korának, sőt a későbbi századoknak is nagy tanítómestere. A vérzivataroktól terhes időkben nem juthatott pihenőre, a dúló háborúkban kénytelen volt hazájából elbujdosni, s a háborús veszedelmek között kéziratai elégtek, majd a háborúkra következő pestis elragadta tőle feleségét és két gyermekét. Ámbár a szerencsétlen kimenetelű fehérhegyi csata után sem neki, sem a többi cseh menekültnek nem lehetett reménye arra, hogy visszatérhet hazájába, töretlen hittel hitte nemzetének feltámadását, igazságos ügyének győzelmét.

Ez a hite vitte Komenskýt Magyarországba. Ő is, bujdosó társai is fanatikus meggyőződéssel hitték, hogy a Rákócziak legyőzik a Habsburgokat, elnyerik a magyar koronát, diadalra viszik a protestantizmus ügyét, s ezzel vége szakad a cseh testvérek bujdosásának is. Ezért ment Komenský Sárospatakra; meg akarta nyerni a Rákócziakat hazája ügyének; intette, buzdította őket a Habsburgok elleni háborúra, hogy megnyissák a hazatérés kapuját a szerencsétlen bujdosók előtt.

Magyarországi tartózkodása igen jótékonyan hatott az iskolaügy fejlődésére. 1650 húsvétját már Magyarország földjén töltötte Komenský és nemsokára megérkezett Sárospatakra is. Nagy híréhez méltó tisztelettel fogadták. Komenský nyomban hozzálátott a tanítás tervének kidolgozásához, s a hét évfolyamra tervezett iskolának első három osztálya meg is nyílt Tolnai István, Kaposi Pál és Ecsedi János tanító vezetése alatt. Sajnos, a felsőbb évfolyamok megnyitására már nem kerülhetett sor.

Hogy Komenský néhány esztendős magyarországi tartózkodása alatt mennyire megszerette az ország népét, mennyire fokozni akarta a magyar nép szellemi és anyagi erejét, annak fényes bizonyítéka két levele: A N á- t án b iz alma s beszéde és A nemzet szerencséje. Ezt a művét II. Rákóczi Györgynek, Erdély fejedelmének ajánlotta.

Sárospatakon írta egyéb munkáin kívül az O r b i s pi c t u s c. világhírű művét is. Sajnos, a patakiak nagy fájdalmára elköltözött Magyarországból, visszament lengyelországi hívei közé Lissába, majd ennek másodszori feldúlása után Amsterdamba költözött, s itt halt meg 1670. november 15-én.

Egészen haláláig lázasan buzgólkodott a művelődés fejlesztésén, a lelkek gyógyításán. Műveit igen sok nyelvre lefordították. Egyik-másik művét még az eredeti munka megjelenése évében lefordították magyarra, s ezek a müvei a magyar nyelvtudománynak ma is igen értékes forrásai.

1892-ben ünnepelte a művelt világ Komenský születésének 300. évfordu97