Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-01-01 / 1. szám - Simich Erzsébet: Esztétikai nevelés az irodalomban

- 26 A költészet így sokat veszít élményszerűségéből és vonzóerejéből.

Ha a tanulók közömbösségének okát kutatjuk, rájövünk, hogy ez gyakran a tanító közömbös, szenvtelen előadásmódjával magyarázható. A tanító lelkes, színes, hangulatos magyarázata, előadásmódja okvetlenül magával ragadja a tanulókat is. Természetesen a túlzott szinésziesség, a mesterkéltség, a rosszul alkalmazott üres pátosz vagy bohóckodás komikus hatást vált ki. Fokozzák a derültséget a tanító tárgyi baklövései, a helytelen általánosítások és egyéb '’tévedések**, amelyek aztán végképp megsemmisítik az esztétikai benyomást. Az irodalomban az esztétikai nevelés egyik főtényezóje a tanulóknak az irodalmi órán szerzett művészi élménye, amelyet elsősorban a tanító meggyőzó, hangulatos és választékos előadása teremthet meg. Nagy jelentősége van - amint a tapasztalat mutatja - a szemelvények felolvasásának is. Persze ez a hatás is elsikkad, ha a szemelvényt nem választjuk meg helyesen, ha az túlhosszú vagy a tanító előadásával nem nyűgözi le a tanulók figyelmét. Különös figyelmet kell fordítani a régi irodalom remekeire, amelyek megfelelő művészi előadás nélkül úgyszólván teljesen élvezhetetlenek a tanulók számára, így Pannonius epigrammái, Heltai meséi, Balassi vitézi énekei, a kuruc költészet gyöngyei elsősorban a tanitó minél tökéletesebb, kifejezőbb előadása által bűvölik el a tanulókat.

Természetesen a tanító kifejező, művészi olvasása egymagában nem mindig elég a tanulók tetszésének megnyerésére. Ezt kiegészíti a művészi alkotás /szemelvény/ magyarázata, elemzése, ^tt nélkülözhetetlen a történeti háttér és az író életének rövid,szemléltető ismertetése. De ne elégedjünk meg azzal, hogy az írót egyszerűen ’’beállítjuk a maga korába”, hogy megrajzoljuk az író korának és műveinek történeti hátterét, hanem kutassuk azt is, hogyan viszonyult az illető író a korhoz, amelyben élt, vizsgáljuk, mi ú- jat jelentett egy-egy irodalmi alkotás irodalomtörténeti előzményeihez képest /pl. Balassinál okvetlenül meg kell jegyeznünk,hogy ó volt az első nagy költőnk, aki a Magyarországon meghonosodott latin költészet és kezdetleges magyar művek után kiváló lírai költeményeket írt/. Ha a tanuló nem ismeri legalább általános vonásokban a magyarországi végvárak szerepét, a vitézek kockázatos, sokszor kemény és nyomorúságos életét, lángoló szabadság- és hazaszeretetét, ha nem ismeri a költő regényes életét, elszántságát, önfeláldozását, nehezen érti meg a költemény áradó, magával sodró