Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-02-01 / 2. szám - Salga László: A politechnikai nevelés elemei különféle tantárgyakban

- 50 iskolai épületnek ез a tantermeknek a díszítését, a megrongálódott bútorok és egyéb tárgyak megjavítását tartják legfontosabbnak a politechnikai nevelésben* Előfordul tantestület, ahol, ha a politechnikai nevelésről beszélnek, a tanítók bizalomteljes arccal tekintenek a "politechnikusok*’ felé, mintha ez a probléma csak ót érintené. Sokan a nyolc- és ti zenegyéves iskolákban bevezetett technikai érdekkörökben, vagy a pedagógiai iskolákban kötelező tantárgyat képező műhelygyakorlatokban látják a politechnikai nevelés lényegét, pedig mindez annak csak egy részét képezi. Hasonlattal élve: a felsorolt elgondolások úgy viszonyulnak a politechnikai neveléshez, mint a hegedüléshez a gyanta használata. Gyanta nélkül nem szól a hegedű. Technikai gyakorlatok által szerzett szerszámismeret,szerszámkezelés, az anyagok tulajdonságainak megismerése, az anyagok megmunkálásának módja, tervrajzok olvasásának elsajátítása, tervek készítése és kivitelezésének ismerete nélkül hiányos lenne a politechnikai nevelés.

A politechnikai nevelés főképp a természettudományi tantárgyak óráin megy végbe. Elsősorban a matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, a képzőművészetek s ezeknek rokon tantárgyaira vonatkozik, azonban a többi tantárgyak tanítói sern mellőzhetik teljesen a politechnikai nevelést.

Hogy a politechnikai nevelés szükségességét jobban kiemeljük, célszerű, 'ha^megismerkedünk fejlődésének rövid történetével.

Általánosan■ismert tény, hogy a szocializmus minden megelőző társadalmi rendszert messze felülmúlva elégíti ki a népek nagy tömegeinek számos igényét. A népmilliók különböző szükségleteinek kielégítése céljából mind az élelmezési iparnak, mind a többi iparágnak eddig példátlan, Óriási termelésre kellett berendezkednie. Ez a nagyfokú fejlett ipari és agrártechnikai termelés megkívánja, hogy az iskolák, amelyeknek feladata a termelésben dolgozok nagy tömegét előkészíteni hivatására, lépést tartsanak a fejlődéssel. Az iskoláknak nem szabad elmaradniok a fejlődésnek azon a ma már elavult fokán, ahol az ipar és egyéb termelés csak a gazdagokat, a kiváltságosokat tudta ellátni. Sót. az iskola feladata, hogy kezdeményezze a tudományos kutatások vívmányait az emberiség szolgálatába vonni. Ezért az iskolának szakítania kell a gyakorlati élettől való elszigeteltséggel, a szemléltető eszközök, kísérletek, megfigyeltetések, gyakorlatok stb. nélkül való ,Tmagoltatón és egyéb korszerűt-