Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

44. 1608. szeptember 15. Bazin. Illésházy István Thurzó Györgyhöz. Az osztrákok vallásukért vívott harcukban keményen tartják magukat s nagyon bíznak a magyarok segítségében. Nem is szabad őket hagyni, most itt van az alkalmas idő, hogy a magyar törvények is helyreállíttassanak. Eredeti levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. —- Fasc. 69. No. 32. Spectabilis ac magnifice Domine et Compater observandissime, post salutem et servitii mei commendationem. Az Vr Istenteol Kegnek egesseget és minden sok iot kiuanok. En ide Bozinba jeouek es bizoni most sincz io egessegem es fölötte gonoszul vagiok, de fel kel mennem az relatioual, mert igen karos volna az orzágnak, ha cziak ebbe maradnának az dolgok, hiuatotis imar keczier eo felsége. Oztan az doktorokalis keol betegségemet keozlenem, mert igen gonoszul érzem magamon. Az austriaiak nagi háborúságba vadnak az religio dolgába. Egy nemes embert

1 meghis fogtak volt, hogi hazánál praedicaltatott, kiért igen feöl zeondultek az austriayak. Három cardinal volt ott, égik az moruai,

2 másik az magiar orzagi,

3 harmadik papaiul jött,

4 azok veztegetnek minden dolgokat. Az austriaiak, az mint iriak, igen kemenien tarttiak magokat, igen biznak az magiarokhoz es nemis kel hadni eokeott, cziak az keolleone hosza, hogi az feolfeoldi vrak ugian niakossan jeonenek nepel es az magiar orzagy zabadsagnak teoruennek heliere allatasanak ideje most vagion, hogi heliere allattathattiuk. Ha mi hireim leznek, Kegmednek tuttara adom. Isten tarczia megh Kegdet. Datum ex arce Bozin 15. Septembris 1608. Sp-lis ac M-ae D-nis V-ae servitor et compater deditissimus Stephanus Ilieshazj m. p.

5 Kívül rájegyezve: Exhibitae Bitche 20. Septembris 1608. márc. 19.-én kiadott kapituláció. Döntő szerep jut neki az 1619-es eseményeknél. Megh. 1626. nov. 18. Egyoldalú képet fest róla Jodok Stülz: Zur Charakteristik des Freiherrn Georg Erasmus von Tschernembl und zur Geschichte Österreichs in den Jahren 1608—1610. Archiv für österr. Geschichtsquellen. Bd. IX. 169. 1. Az iratok közül v. ö. az 53—54. számokat. 1 Pachelbel János. 2 Ditrichstein, Franz von —. Szül. 1570-ben Madridban, megh. 1636-ban. 1598-tól olmützi püspök, majd kardinális. 3 Forgách Ferenc. L. bővebben a 28. 1. 3. jegyzetben. * Placidus de Marra. Működését 1. Károlyi Árpád: Az ellenreformáció kezdetei és Thurzó Gvörgy nádorrá választása. Néhány történeti tanulmány. Bpest, 1930. 299. s köv. iL 5 Szül. 1540-ben, megh. 1609. május 5.-én. Trencsénmegye főispánja. 1584-ben királyi tanácsos és főudvarmester. A Rudolf alatt megindult fiskális