Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

1608. augusztus 20. Bécs. Az alsó- és felsőausztriai ev. rendek a magyar ev. rendekhez. Az ev. vallás híveinek mind a két országban sokat kell tűrniök és sok jogtalanságot elszenvedniük. Mivel azonban egyesült erővel és közös fellépéssel többet lehet elérni, kérik a magyar rendeket, hogy a vallás ügyében állandó kölcsönös levelezést vegyenek fel velük. Eredeti levél, zárlatán tizenkét papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 1. fasc. • 42. 1608. augusztus 30. Trencsén. Raimanus Pál trencséni prédikátor Thurzó Györgyhöz. Thurzónak azt a tervét, hogy a viharos idők lecsendesedésével Lőcsén Akadémiát és szerte az országban gimnáziumokat szeretne felállítani, mindenki nagy örömmel fogadta. Emlékezteti azért tervére és kéri, hogy ne feledkezzék meg róla, sőt a mostani országgyűlésen is úgy a rendeket, mint Mátyás főherceget igyekezzék tervének megnyerni. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán papirfelzetes, zöld címeres viaszpecséttel. — Irreg. 1. fasc. Illustris et magnifice Domine, Domine mihi gratiosissime, salutem in Domino perennem cum omnimoda felicitate coniunctam, illustri M-tiae V-ae precor. Mirabitur nonnihil illustris M-tia V., quod tenuis conditionis homo ad tantum baronem, plurimis iisque gravissimis negotiis distentum, scribere ausim. Sed si causam cognoverit, mirari desinet. Exposui plurimis M-tiae V-ae intentionem, quod videlicet, compositis et pacatis aliis rebus omnibus, per inclitum regnum Hungáriáé, etiam de Academia Leutschouiae 1 erigenda, aliisque gymnasiis passim extruendis, laborare velit, ut habeant domi regnicolae, ubi filios suos doctrina politiori imbuendos tradant, nec peregre id magno cum sumptu quaerant. Quod ubi narrari a me audivissent, quí doctrinae purioris amore flagrant, et regnum Christi, everso et de1 Lőcse, Szepesmegye. Iskolájában tanít 1606-ban magister Cholius Gáspár, aki az orvostudományokat hallgatta Wittenbergben, de kifogyván a pénzből, kénytelen volt tanítóságot vállalni. Később azonban Thurzó anyagi támogatásával tovább folytatta tanulmányait és értekezést ír a morbus Hungaricusról, amelyet ezekkel a szavakkal ajánl Thurzónak: Disputatio haec de morbo Ungarico mea, ut a Vra Mfia clementer et benigne suscipiatur, obsecro, eam enim, si gratam esse intellexero, ansa mihi praebebitur, sub auspiciis Vrae Mfiae, tractatum divulgandi integrum de febre Ungarica epidémia, de morbo illo Ungarorum domestico, qui plica capillorum appellari potest." (Árv. lt. Fasc. 198. No. 38., 40. Levelei Thurzóhoz.)