Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

VIII. In summa opilione miserior ob vetitas undique silvas frigore et quia (Deus mihi testis) aliquid per quindenam non ex officio pro una libra carnium beneficii accipio, necessitatis domesticae (propter non unum granum inseminatum) cura consumor, et (quia pudet singula referre) ingenue fateor, me invitum alteri ecclesiae a me expetendi meam operám addicere et aliam victus rationem meditari oportere fateor adhuc iterum atque iterum. 30. 1605. május 2. Kubin. Cabaneus Bazil kubini diakónus Nozitius Jánoshoz,

1 Thurzó György udvari prédikátorához és a felsőtrencséni kerület seniorához. A NozitiuvS és Forgách Zsigmondné által neki felajánlott jáczi egyház prédikátorságának elfogadását a következő okok nehezítik meg: A paplak lakhatatlan; nincs a prédikátor járandóságában elég fa; a viharos idők és végül az, hogy az egyház első patrónusa Forgách Zsigmond kath. vallású. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 10. fasc. Pacem, quae nunquam auferetur a nobis, quam solus filius Dei dominus noster Jesus Christus et acquisivit et suis discipulis distribuit, reverendae D-ni V-ae, vir reverende et de ecclesia Christi bene merite, liberis totique ecclesiae genuinam et perennem ex animo precor, suaque servitia humilime commendo.(!) Literas reverendae D-nis V-ae diverso tempore scriptas iussu et mandato communis nostri pientissimi et christiani magistratus nec non nomine magnificae dominae Forgac

2 petitioné 28 Április in ipso fere occasu solis simul et semel accepi, quarum propositio et argumentum idem fuit, nempe de suscipienda per me provincia ecclesiae Jacoviensis ad Topolcanum.

3 Studium reverendae D-nis V-ae in promovendo me indigno et contemptissimo diacono non 1 Biccsének prédikátora és Thurzó György udvari lelkipásztora volt, 1598tól a felső trencséni kerület esperese. A nagyműveltségű férfiú Thurzónak egyházi ügyekben tanácsadással szolgált és nem kis része volt abban, hogy a Bocskay-felkelés után az egyház és az iskolázás ismét igen gyorsan erőre kapott, örömmel írja urának 1606-ban a bécsi béke megkötése után, hogy most a béke ideje jön, vajha „ecclesia, misere afflicta, maiora in dies accipiat incrementa et numerus scholae magis, magisque augeatur." Meghalt 1608. január első napjaiban. (Árv. lt. Fasc. 198. No. 9., 36., 45.) Elődje Biccsén Berger Péter, halála után pedig Lany Illés került a Thurzó-udvarba. (V. ö. Seratoris György 1591. május 7.-én Lietavából Bergerhez írt levelét. Irreg. 10. fasc.) 2 Forgách Zsigmondnak, a későbbi nádornak a felesége Thurzó Zsuzsanna, Thurzó Eleknek a leánya volt. Forgáchra 1. bővebben a 20. 1. 1. jegyzetét, 3 A nyitramegyei Kisjácz, Nagyjácz és Nemesjácz a nagytapolcsányi kerülethez tartozott.