Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

Keltezetlen. [1616. április 13. után.] Pozsony. A pozsonyi kamara Thurzó Györgyhöz. Thurzó Bazin és Szentgyörgy polgárságának arra a panaszára, hogy a kamara ev. vallásuk gyakorlatában háborgatja és kath. pap bevitelére kényszeríti őket az ország törvényei ellenére, meginti a kamarát és felszólítja, hogy ilyen cselekedetektől tartózkodjék. Lehetetlennek tartja t. i. Thurzó, hogy a királytól erre parancsot kaptak volna, hanem bizonyára a saját szakállukra cselekszenek. A kamara visszautasítja Thurzó vádjait s kijelenti, hogy a király parancsára vitte be a kath. papot Bazinba ós Szentgyörgybe, mert a városok kegyúri joga a királyt illeti meg. Egyúttal tudomására hozzák a nádornak, hogy gyanúsításait többé nem tűrik el, amit a királynak is jelentettek hivatali tisztségük visszaadásával. Az említett polgárok ellen pedig rágalmazás miatt pert indítottak. Fogalmazvány. — Irreg. 15. fasc. Domino palatino. Illustrissime Domine etc. Exaravit ad nos Ill-ma D. V. superioribus diebus ad instantiam civium liberorum, uti seribit, regiorum oppidorum Sancti Georgii et Bozin, quos scilicet nos in avitae ipsorum religionis evangelicae exercitio, in qua a memoria hominum semper pacifice perstitissent, adeo, ut neque per suas maiestates divinos olim imperatores, modernamque suam maiestatem a tempore felicis coronationis suae, neque per dominos ipsorum terrestres in ea impediti fuissent, hoc saltem anno currenti Romano catholicorum sacerdotum, invitis ipsis, obtrusione molestare niteremur,

1 quasdam literas, in arce sua Bitsa, 30. mensis Mártii datas,

2 quibus seribat, se ex officio nos monendos duxisse, quatenus ob rationes in literis dictis suis allatas, ac ne tempore futurae generalis regni diaetae Hungaricae regnicolis contra nos, tanquam contra eos, qui statutis regni hac ratione nos opponere censeremur, conquerendi, tandemque gra1 A pozsonymegyei Szentgyörgy és Bazin városok polgársága az ev. Illésházy birtoklása idejében békésen gyakorolhatta prot. vallását. Amint azonban a városok Illésházy, ill. az özvegy halála után ismét a kincstárra szálltak, a király kegyúri joga alapján csak a kath. vallás gyakorlatát engedte meg. 1615ben a várak élére került főkapitánynak, Peck Lipótnak, is szigorúan megparancsolja, hogy a polgárságnak a király kegyúri joga és a kath. vallás sérelmére a vallás ügyében semmi engedményt ne tegyen. A városok és a király között a kegyúri harc 1614-ben kezdődött. (V. ö. Ben. resolutiones: 1614. szept. 3.; 1615. márc. 23., 28., ápr. 3., máj. 9.; 1616. jan. 23., 30. és Acta Publica 47/96. Kincst. oszt. A későbbiekre v. ö. a 258. számot.) 2 Thurzó e levele 1616. márc. 16.-ról keltezve megtalálható Litt, ad Cameram exaratae. Series I. Fasc. 27. A szentgyörgyi és bazini polgárság sírva panaszkodott neki, hogy a kamara ev. vallásuk ellenére kath. pap bevitelére kényszeríti őket. Thurzó figyelmezteti a kamarát, hogy e cselekedet az ország törvényeibe ütközik és nagy baj származhatik belőle. A levelet a bazini nótárius és egy szentgyörgyi polgár kézbesítette a kamarának 1616. ápr. 15.-én és a kamara még ugyanezen a napon továbbította a Pozsonytól távollevő PetheLászló elnöknek, kérvén utasítást. (Exped. Cam. 1616. április. No. 70.)