Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

leményt adott róla és mint a protestánsoknak és a nádornak a barátját nem ajánlotta az érsekségre. Mivel Thurzó tudja, hogy a hit dolgában ő megtántoríthatatlan, kéri, ha netalán ő adná a véleményt a primási szék betöltése ügyében, pártfogolja kinevezését. A régi szokás szerint is ő következnék, mint a korban és rangban legelső főpap, amire az uralkodó figyelmét is felhívta egy hozzá küldött diákja által.

2 Eredeti levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Fasc. 81. No. 42. 188. 1616. március i. Biccse. Dióssy Andrásnak, Thurzó György biccsei udvari magyar prédikátorának egyességlevele. Egykorú másolat. — Irreg. 11. fasc. Nos comes etc. damus pro memoria, quod conduxerimus reverendum dominum Andreám Diossy,

1 ut concionatorem nostrum Hangaricum agat ac sincera verbi divini praedicatione et sacramentorum administratione iuxta ritum ecclesiarum evangelicarum servitoribus et familiae nostrae, qui praesertim linguam Bohemicam non callerent, fideliter inservire teneatur, singulisque dominicis ac festivis diebus in templo nostro Biczensi novo, nec non si quando nobiscum in itinere fuerit, conciones Hungaricas instituat. Cui salarium constituimus tale. Primo equites menstruales

2 a quolibet equo solvent per mensem denarium octo. Secundo servitores angariales 2 a singulis equis solvent angariatim per denarium viginti quinque. 2 Náprágyi Thurzóhoz 1616. márc. 14.-én írt levelében ismét ott szerepel az érseki szék betöltésének az ügye. Nem kételkedik Thurzónak iránta érzett barátságán és tudja, hogy irigyeivel szemben mégis az ő kinevezését fogja pártolni. Különben a király figyelmét is felhívta arra, hogy „mind ratione aetatis et dignitatis, mind penigh meritorum multorumque et fidelium servitiorum" az ő kinevezése lenne az eddig követett gyakorlattal megegyező. Thurzónak pedig pártfogásáért igéri, hogy mindenben „igaz atiafiuyképpen" fog neki szolgálni „az egy religio dolgát ky wéuen, mert tudgya Kegd edes eöchem vram, hogy en Kegdnek abból soha nem kedueztem es ezután sem keduezhetek". (Fasc. 82. No. 35.) 1 Kath. szerzetesből lett ev. prédikátor. Áttéréséről ezt írja Lány 1616. febr. 14.-én: „Conventualis quidam e S. Benedicto, religionem nostram amplexus, nomine Andreas Diossy, a puero inter Jesuitas educatus ,homo doctus et disertus, Hungarus pariter et Sclavus, ad diem 26. Febr. palinodiam errorum cantabit et confessionem suam in multorum peregre advocatorum praesentia publice ex cathedra edet." (Árv. lt. Fasc. 198. No. 153.) Ezután került a biccsei udvarba, magyar prédikátornak. 1626-ban Pozsony-, Nyitra és Barsmegyék superintendensévé választatott. (Rövid életrajza Schmal i. m. 42. 1.)