Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

186. 1616 február 8. Biccse. Thurzó György Abaujmegyéhez. Sajnálja, hogy egy felsőbb iskola alapítására irányuló tervét a megye nem támogatja és nem fogadja kellő megértéssel. A nem közölt részben a felső­magyarországi állapotokról ís és a törökkel folytatott tárgyalásokról. Fogalmazvány. — Fasc. 3. No. 90. Magnifici, generosi, egregii ac nobiles Domini, Amici nobis observandi, salutem et servitii nostri commendationem. Az Kegtek warmegiejenek giwleseböl Geonczröl 1 ez ielen való hónak első napian, kit Kegtek leuelet mynekwnk megh adak, meljben minemö dolgok felöl iryon Kegtek, meg ertettwk. Hazánk­ban a mint ez vilagj ugj az lölkj dolgokban ualo tudós emberek, hogj el ne fogiatkozzanak, nemzetwnkhoz ualo szeretetünk uezer­let uala minket arra, hogj az gymnasium felöl Kegtis meg találnánk, holot mindeneknél nyluan uagion az, hogj minden orszagh söt czak tartománys az tudós embereknek neuelkedesekkel minden ellenke­zessek ellen legiobban es diczeretesben igazgatathatik. A my orszá­gunkban pedig, ha ky közölünk hazánknak iöuendö hasznosbelj zol­galatjara auagj az ecclesiaknak epületjekre fiat, atjokfjat uagj uala­melj idegent akarnak tanetatni nemzetszegwnk közöl, azt ueghez nem uitethetni, hanem nagj gond es faratszag fölöt sok költszeg­gel az idegen országban kölj el uegezny. Akaruan azért, hogi az my orszagunkis, melj az körösztenisegnek az termeszét szerent ualo el­lenség ellen bastiaia minden nemzetségek közöl, azzalis diczeretet uehessen, az közönséges yoert pusztult hazánknak hasznáért azon igjekeztunk, hogj az tudomannak tanolasaert ugjan hazánkban lenne gymnasium, de ha Kegtek yo akaratját abból meg uonszaj (!), nem erőltethetjük Kegket reja. 2 187. 1616. február íj. Kesző. Náprágyi Demeter 1 kalocsai érsek Thurzó Györgyhöz. Az esztergomi érseki szék betöltésével kapcsolatban valaki vé­1 Göncz, Abaujtornamegye. 2 E terv történetét feldolgoztam: Az első magyar evangélikus főiskola tervei c. értekezésemben. (Károlyi-emlékkönyv. Bp., 1933.) 1 Szül. 1556 körül, 1586-ban esztergomi kanonok, majd egri, aradi pré­post, 1596-ban erdélyi püspök, 1607-ben veszprémi és győri püspök, míg 1608­ban a kalocsai érsekséget nyeri el. Protestáns-barátsággal vádolták. (L. bővebben Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 188. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents