Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

hez." Az általa kért két officiolátust, Csejkőt

3 és Szőlőst

3 nem lehet az esztergomi érsekség javaitól elszakítani. A vallás ügyében pedig az a király parancsa, hogy Újvárban a prot. vallást nem szabad megtűrnie.

4 Eredeti, kívül piros viaszpecsét nyomaival. — Fasc. 79. No. 3. 7. 1602. április i. (Hely nélkül.) Mátyás főherceg Thurzó Györgyhöz. Tudtára adja, hogy a király őt nevezi ki felsőmagyarországi főkapitánnyá. A consilium bellicumtól kapott instrukcióján kívül meghagyja neki a király nevében, hogy kapitánysága területére csak kath. papokat engedjen be, a kath. egyházat és annak papjait mindenben pártfogolja, az esztergomi érsekség birtokainak ügyébe magát bele ne ártsa. Eredeti levél. — Fasc. 10. No. 36. Serenissimi principis ac domini domini Matthiae archiducis Austriae, domini nobis clementissimi nomine, generoso ac magnifico dominó Georgio Turzo de Bettlenfalua, comiti comitatus Arvensis, pincernarum regalium in Hungária magistro, ac sacrae, caesareae, regiaeque maiestatis consiliario, ultra instructionem ex consilio bellico illi datam clementer significandum censuit, quod licet sacra, caesarea, regiaque maiestas, dominus itidem noster clementissimus ipsi dominó Turzo partium regni Hungáriáé generalis capitaneatus officium 1 clementer contulerit, hoc tarnen serio eidem 2 Thurzó alkudozásait az udvarral és feltételeit a főkapitányság elfogadására 1. a köv. 7—14. számoknál és a hozzájuk fűzött jegyzetekben. 3 Csejkő és Szőlős, ma Garamszőllős, Barsmegyében, ekkor az esztergomi érsekeéghez tartozó officiolátusok voltak. 4 E levélre Thurzó már a következő napon felel. Ismét kéri a főherceget, hogy valamint előde Pálffy Miklós alatt és korábban is mindig lehetett Újvárban prédikátort tartani, úgy most is egyezzék bele, hogy úgy ő, mint a zsoldosok ev. hitük gyakorlására prédikátort hívhassanak be. Megismétli ezen kívül többi feltételeit is. (Fasc. 1. No. 5.) 1 A magyar végvárak és a magyar hadügy az udvari haditanács igazgatása alatt állott, a magyarországi seregek élén pedig rendesen a főhercegek állottak, így ebben az időben Mátyás, aki „generalis exercituum in Hungária prefectus"-nak címzi magát. (Fasc. 20. No. 4.) Ezek mellé szervezték már korán a dunántúli és a dunáninneni főkapitányságot. Ez utóbbi tisztség viselője rendesen egyúttal Újvárnak is főkapitánya volt. 1600-ban a dunáninneni és újvári főkapitány, Pálffy Miklós lemondott és ekkor Thurzónak kínálták fel először csak az újvári főkapitányságot és kérték, hogy a dunáninneni főkapitányságra pedig ajánljon alkalmas egyént. (Fasc. 79. No. 1.) A tényleges tárgyalások azonban Thurzó és az udvar között 1601. márc. 31.-én Újvár és a dunáninneni részek főkapitányságára indultak meg. (Árvái közbirtokossági levéltár — a következőkben Árv. lt. rövidítve — Fasc. 196. No. 7. és bécsi Kriegs-