Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
iniungendum decrevit, ne videlicet se in ullum religionis negotium se immisceat, vei alienos a catholica Romana religione concionatores sive Vyuary interteneat, sive vero in quaevis alia confinia loca capitaneatui suo subiecta introducat, aut etiam in universis archiepiscopatus bonis, in catholicorum sacerdotum curam animarum quovis modo nec ipsémet se se immisceat ac in officio ipsorum impediat, nec vero per alios cultum ipsorum divinum impediri aut turbari patiatur, sed omni potius tutela et protectione catholicae Romanae religioni eiusque sacerdotibus adsit. Qua de re, ut reversalibus suis suae maiestati caesareae et suae etiam serenitati se obliget, sua equidem serenitas omnino ab eodem dominó Turzo postulat. 3 Decretum per serenissimum archiducem prima Április 1602. archív, Hofkriegsrat — következőkben HKR rövidítve — 1601. Mai. No. 170. Exp.) A tárgyalások több mint egy évig tartottak és egész köteget tesz ki a levélváltás e tárgyban Thurzó, a haditanács és Mátyás főherceg között. Mivel e levélváltásból mi kötetünkben csak a vallási részeket közöljük, ismertetjük röviden e levelezésnek és alkudozásnak Thurzó egyéb feltételeit tartalmazó részeit. A feltételek, amelyek mellett a főkapitányságot elfogadná, a következők: Szabad kezet kér a kapitányok, vicekapitányok és egyéb officiálisok megválasztásában; biztosítékot kíván arra, hogy a zsoldosok zsoldjukat rendesen megkapják és hivatalba lépésekor pedig ő kézhez kap a had részére 6—8 havi zsoldot; gondoskodjék Rudolf a végvárak felülvizsgálásáról, amelyet esetleg az ő statuálására kiküldendő bizottság végezhetne és a megállapított hiányok pótlásáról; élvezhesse Csejkő és Szőlős officiolatusok jövedelmét, amint azt elődje, Pálffy is élvezte; az esztergomi érsektől katonai ügyekben teljesen független legyen, tarthasson udvarában Újvárban szabadon vallásán levő prédikátort; végül kér még több kisebb jogot és jövedelmet, amelyek Pálffyt is megillették. A haditanács teljesíthetetlennek találta Thurzó feltételeit főleg a vallás ügyét és a zsoldosok fizetését illetőleg, ami érthető, mert hiszen nem volt miből és honnan a szükséges pénzt előteremteni. A vallás ügyét illetően beleszólt az alkudozásokba az esztergomi érsek is, aki azt igyekezett elérni, hogy a saját pénzén tartott zsoldosok az ő saját zászlói és saját jelképes főparancsnoksága alatt maradjanak, valamint hogy a leendő főkapitány az egyház dolgaiba és a vallás ügyébe ne szóljon bele, Újvárban és a többi várakban a protestáns vallást meg ne tűrhesse. Thurzó tudatában e tisztség nagy jelentőségének, minden erejével és a legélesebb logikával szállt síkra feltételei teljesítése mellett, amelyek között a fenti kettő játszotta a legnagyobb szerepet. Nem ért el semmit, Ígéretet kapott csupán, de a valóságban maradt minden a régiben, a zsold fizetésére nem volt fedezet. Az 1602. aug. 18.-án kelt instrukció pedig nemhogy a prédikátor tartására irányuló kívánságát teljesítette volna, hanem szigorúan megtiltja neki, hogy főkapitánysága területén a kath. valláson kívül más vallást is megtűrjön. Kinevezése ugyancsak a mondott dátum alatt kelt ós egy évre szólott. (Kinevezési decretum és instrukció: Fasc. 17. No. 36., Fasc. 20. No. 4., Fasc. 34. No. 1. — A tárgvalás egész anyaga megtalálható HKR. 1601. Mai. No. 170. Exp.; 1601. April. No. 152. Registratur.; 1602. Registratur, Jaenner No. 121., Maerz No. 195., 196., April No. 2., Juni No. 131., 133., 135., Aug. No. 4., 177., 178., 180., 181. Árv. lt. Fasc. 196. No. 7. és 207.). 2 A király Thurzótól reverzálist kívánt arra nézve, hogy a vallás ügyébe magát bele nem ártja, a prot. vallást meg nem tűri, ellenben a kath. vaílást mindenkor oltalmazza és terjedését előmozdítja. Thurzó ebben annál nagyobb sérelmet látott, mert elődeitől ilyen reverzálist nem kívántak. (V. ö. a 12. és 14. számokat.)
