Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

a me postulata consignatione apud dominum Samuelem 8 f ideiem eius­dem secretarium, relicta, nihil dubito, quin Ill-ma C. V. praesenti nego­tio publico, Deo iuvante, ad optatum finem (quod omnes speramus) feliciter deducto, ecclesias istas iuxta acta Zolnensia, quod omnes sinceri Augustanae confessionis cives animitus desideramus ac sum­mo in votis habemus, optimo ordine sit dispositura. Eandem divino protectioni commendans cum tota illustri aula in annos quam plu­rimos feliciter valere cupio. 6 Cassouiae 12. Julii anno salutis 1611. Ill-mae C-nis V-ae humillimus servus Melchior Rohaczius Tur [ociensis] ecclesiae Slauorum apud Epperjes minister m. p.' 111. 1611. augusztus 9. Nagyszombat. A nagyszombati német communitas Thurzó Györgyhöz. Vallásukat, amely miatt a pápisták részéről annyi ellenségeskedésnek és zaklatásnak voltak kitéve, most végre, a viharos idők elcsendesülésévé;, szabadon gyakorolhatják. Ezt Isten után elsősorban Thurzónak köszönhetik. Mivel pedig szeretnék az esetleg később bekövetkezendő vészes időket megelőzni, kérik, adjon nekik egy olyan ,,mandatum"-ot, amelynek erejével a jövőben, ha egyházi éle­tükben valami változás következik be, a pápisták minden támadását ellensú­lyozni s szabad vallásgyakorlatukat megtartani tudják. Eredeti levél, zárlatán hat papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 2. fasc. illustrissime Domine, Comes Palatine regni Hungáriáé et Patrone nobis semper gratiosissime. Obsequiorum et servitiorum nostrorum in gratiam Ill-mae C-nis V-ae semper addictissimam et subiectissimam commenda­tionem. Cum ex nutu et divina Providentia per media statuum et or­dinum incliti regni Hungáriáé Ill-ma C. V. ad haec summa rerum gerendarum gubernacula sit evecta ac felici et prospero Ill-mae 5 Hammel Sámuel kassai tanár, Thurzó titkára. 1611-ben Thurzó biccsei könyvtárát rendezi. (Árv. lt. Fasc. 198. No. 99.) 6 Az itt júl. 26.-ára megállapított gyűlés elmaradt és Szepes és Sáros­megyék szervezése csak az 1614-es szepesváraljai zsinaton történt meg. Úgy az előzmények, mint a zsinat történetét behatóan tárgyalja Bruckner i. művében. V. ö. még a 135. számot. 7 Eperjesről Németlipcsére került és 1613-ban a liptói kerület esperese lett. 1620-ban választották Melikius helyére Turóc-, Zólyom-, Hont- és Nógrád­megvék superintendensévé. Megh. 1622-ben. Rövid életrajza Schmal i. művében, 27—9. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents