Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez

Quinque inprimis civitates (si tarnen aliae quatuor civitates ita consentiunt, qua de re interrogandae essent) ordiuntur supplicem libellum a factionibus et calamitatibus tempore Ludovíci secundi regis Hungáriáé exortis multisque curis, laboribus et difficultatibus per dominum imperatorem Ferdinandum, avum Vestrarum Maiestatum sanctae memóriáé charissimum ad unitatem et tranquillitatem regnum esse reductum, in quo sua constantia, obedientia et fidelitate múltúm se commodasse, exindeque privilegiis eximiis quinque praetactas civitates fuisse ornatas, exercitium vero Augustanae confessionis non solum sibi permissum, verum in eo per praelibatam Suam Maiestatem caesaream tutatas quoque fuisse, líberalius qua par est proponunt. Quo loco et alibi per tumultum vulgi non leviter suspicari licet latentes minas eos texere, prout et solent facere ac minari, authores seditionum illius quoque temporis, quo Johannes interrex ad Turcarum opem implorandam confugerat, existentes; tunc enim in Hungária iam praecesserant haeretici etiam publico decreto condemnati, Ad hanc regní perturbatíonem sopíendam, penitusque eliminandam piissimus princeps praelibatus Ferdinandus omnes ingenii, industriae, viriumque nervos intendit, quo tarnen in discrimine, regnique conservatione alios multo ferventiores Suae Maiestatis fideles praelatos, barones aliosque viros catholicos augustissimae domui Austriacae addictos fuisse, ipsas vero civitates exorbitasse, notum est, Sed esto, pro fidelitate et constantia exhibita gratiam mereantur, quae maior compensatio beneficii dari potest, quam quod nak korának többi neves magyar kapitánya mellett egyik legvitézkedőbb részese; ismételten a horvát báni méltóság viselője, utóbb tárnokmester; 16Ü'yben r-'orgách Zsigmonddal a nádori méltóságra jelölve, 7 *1565, f 1621; 1599-től magy, kir. tanácsos; 1606—1618 országbíró, 1618—21 nádor. Protestánsnak született s míg öccse Ferenc, a későbbi primás már kora ifjúságában katolizált, ő csak meglett férfi korában, 1603-ban tért át a katolikus hitre; áttérését hethesi Pethe Márton kalocsai érsek fáradozásának tulajdonítják. Politikai és katonai pályafutására 1. különösen a Magyar Orszgy. Emlékek XI. kötetének a korponai országgyűlés történetéről szóló fejezetét és Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinándig (Milleniumi történet, VI. köt.) korabeli fejezeteit. Szekfü Gyula: Bethlen Gábor. Budapest 1929. M A magyar tanácsnak Károlyi Árpád által (Illésházy István hűtlenségi pere, Budapest, 1883. 48. 1.) közölt 1601. évi névsora után igazodva, az említetteken kívül ez időben még a következők voltak a tanács katolikus tagjai: Ujlaky Lajos veszprémi, Radosich Péter váci, Zalatnoky György pécsi, Verancsics Faust csanádi, Bartalich Simon zágrábi, Draskovich Mátyás tinini püspökök, Draskovich János horvát bán és Istvánffy Miklós nádori helytartó; protestáns tagja ekkor a tanácsnak — Zrínyi György és Nádasdy Ferenc halála után — már csak • egy volt: Thurzó György.