Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VIII. Budapest 1910.

I. Adatok a dunántúli ref. egyházkerület történetéhez.

ban elrendelt gonosz szándékból, sem az Isteni félelmet nem tekintvén, sem a törvénnek súlyos voltát nem gondolván, hanem magában fölfuvalkodván, leselkedött az előtt való napokban is éjjel és nappal a hol az Actornak árthatott volna. Az Actor pedig külömbféle dolgáért az piaczra ment volna, az Incattus látta volna az Actort, megszólítván azt mondja neki: Jer be Miskei uram. Az Actor pedig be menvén mint jámbor tisztességbeli ember, az Incattusnak házához, mely házat most itt Pápán lakozó Szappanfőző György bir. Az Actor, hogy be ment volna köszönvén neki tisztességesen az Incattus mondott az Actornak: Fogadgja Isten bestje lélek kurván. Azomban az Incattus szekerczéjét fölvévén úgy mint hatalmas ember, az feleségének is mondván: Áld meg bestje lélek kurva az ajtót. Az Actor pedig ki ment volna az ajtón, el érvén az Incattus az Actort, ugy ütötte, hogy mindgjárt két oldala cziontja be törött, és holt szám szerént hattá az ajtóban. Mely ütést az Actor dijáért föl nem vett volna, kivánja azért az Actor törvény szerént megbüntettetni, mind az hatalomért, mind az factumért. Petit iudicium. In persona Incatti Franciscus Begovith cum procuratorio coram dominó seniore constituto iure praemissa solenni protestatione, ne videatur in Actorem et causam consensisse <licit: Quandoquidem superioribus annis dictus Actor, ipsum Incattum ratione et praetextu, praemisae actionis ad sédem iudiciariam supremi iudicis, totius senetus, et iuratorum assessorum huius civitatis Papensis, traxerit in causam, qui se indebitam causam contra ipsum Incattum praesequi sentiens, licet clausula hac decretalis prae oculis suis versari necessario debebat: Actore videlicet causam suam prosequi tenuente, reus simpliciter absolvitur,item: Actorem Semper, qualibetqueinstantia, paratum esse oportet: praenarratus nihilominus Actor, his temerarie omnino postpositis et rehabitis, ne in prima, vel secunda, sed in terlia quidem instantia in iudicem antelatae sedis huius civitatis Papensis comparuit, in suae indebitae actionis manifestum iudicium. Unde tandem iudices praefatae sedis iudiciariae, habita inter eosdem sana superinde deliberatione, ipsum Incattum, ab ulteriore impetitione Actoris, absolutum et expeditum pronunciarunt, sicque hic Incattus ab impetitione praemissa dicti Actoris, modo praevio absolutus a pluribus annis sine ulla molestia ipsius Actor quiete vixerit, solum modo non ita pridem retroactis dierum curriculis praenotatus Actor, nescitur quo incitatus stimulo in vilipendium publicarum regni constitutionum, ratione praemissae causae, respectu ipsius Incatti, rursus in forum spirituálé, ad sédem