Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.

XIII. Kőszeg, 1596 április 10. Thesaurárius Pál kőszegi lelkész értesíti Reczés János esperest a Formula Concordiae aláírása felől. Bocsánatot kér tőle és Nádasdytól

álmottam a 1. die apr. ezt a levelet is, és azt is, kit Nádasdy Ferencz uramnak onagyságának írtam, oly sírással és könnyhullatással írtam, hogy mintha a 1. die apr. elvettem volna butsumat e világtól. Mert attulán fogva e miatt nem volt énnekem több részem e világban, hanem tsak a mikor valami kitsint ettem, avagy aluttam. És most is így vagyon az én dolgom. Még penig tsak a szájamban vető falat sintsen néha. Hanem eljönnek néha valamely barátim, és olyankor akik vigasztalnak, biztatnak és bátorítanak. Az Isten fizesse meg nekik, ha én meg nem szolgálhatom. Bizony a melly anyám hetvenhétszer e világra szült volna, ha a meghalt volna, azt úgy nem siratnám, mint a mi szegény ecelesiánknak állapottyát. Mert látom a sok eláradott botránkozásokat. Et haec sunt initia dolorum. Jaj hát énnekem, ha nem praedikálok. Nem tudom, ha immár az Isten nyakamat akarja-e szakasztani, avagy mit akar velem, avagy én általam cselekedni. Reczés uram, evvel immár két árkus papirosom, két darab irásom vagyon kegyelmednél, harmadik a lészen, ozennel, akit arról írtam, a miről én álmottam a 1 die apr usque ad 6. diem eiusdem mensis. Ha az én kegyelmes uram^ Nádasdy Ferencz ő Nagysága érette küld, mind a hármat oda vigyed, avagy küldjed. Mert immár ő Nagyságának is megírtam, és fejemet készölen attam mind feleségestől, gyermekestől. Könyörgök tsak azon ő Nagyságának, és kegyelmetek is könyörögjön mellettem, hogyha valamit vétettem az én álmámban ő Nagyságának, és az egész keresztyénségnek ellene, énnékem kegyelmezzen meg Ő Nagysága, az én szegény nyomorult fejemnek, feleségemnek és gyermekemnek, kit tudjak meg szolgálni ő Nagyságának. Ha penig én' meg nem szolgálhatom, legyen Isten helyében ő Nagyságának, és fizesse meg mind e világon, s mind a másikon. Reczés János, hidd meg, hogy a mit álmottam, bizonyos vagyok benne. Ha az egész világ előtt meg nem bizonyíthatom, a fejemmel érjem meg. Azért ami mentül jobb, azt végezze kegyelmed, mind az úr ő Nagyságával, mind Lenárth urammal, mind penig a több uraimmal és barátimmal, ki légyen az Istennek tisztességére, az ecclésiának épületire, és a lelkeknek üdvösségére. Én elvettem butsumat e világtól, "hanem mindenestől tsak erre vetettem magamat, és ha a fejem immár utánna vész is, nem gondolok vele. Azt mondják énnekem némely tanáts adóim, mint szent Péter a Christusnak: Uram, nem könyörülsz-e magadon? Nem szánod-e, nem keserülöd-e magadat, azonképpen feleségedet, gyermekidet? De ón azt mondom azoknak, hogy nem emberek, hanem ördögök, akik énnékem azt súgják : Mert én tudom,