Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.

XII. Történeti ének az 1591. évi csepregi zsinatról 1596-ból

Járjon minden ember csak Béthelben s Dánban, Ezután ne menjen senki országomban, Föl Jeruzsálemben, az Isten templomában, Itt is azon Istent megtalálni Dánban. És egyenlőképen tisztelhetni itt is, Mint Jeruzsálemben, itt is, Béthelben is Ott az frigyládánál, itt a borjúnál is, Mert nám mindenütt van, hát jelen van itt is. Reménylem is bizony, hogy még az Isten is, Fogja nagy jó néven venni én tőlem is, Hogy majd oltárokat és szép kápolnákat is, Rakatok mind hegyen, völgyön, fák alatt is. Oda mindennemű ünnepet is szerzek, Egyházi szolgákat, papokat is szerzek, Köztük törvényeket, egyességet is szerzek, Kinek először is subscribálni kezdek. Bizonyságim vagytok erről urak nékem, Hogy én ezt a hitet nem újonnan költöm, Hanem ama régi szent atyáktól veszem, A kiket akarok mind holtig követnem. Olyan legyen a mi Istentiszteletünk, Mint az Egyptombán és pusztában éltünk Holott borjúképet aranyból öntettünk, Ki előtt áldoztunk és ott imádkoztunk. Ám akárki lássa, akármit kövessen, Ebben ha országunk egyességben leszen, Sehonnan hántásunk ellenségtől nem leszen, Több országokkal is egyességben leszünk. Mikor a gyűlésben ezt Jeroboámtól, Meghallották volna urak a királytól, Lőn egy nagy zöndülés mind a sok uraktól. Kiből következek ilyes dolog azoktól. Némelyek mondának az Jeroboámnak. Méltó kívánsága vagyon nagyságodnak, Az ki nem állana ez jó királyságnak És nem subscribálna ennek a vallásnak, Az Jeroboámnak ellensége legyen, Az hamis vallású, hamis hitű legyen, Ha prédikátor is, az is eretnek legyen. Ami országunkban kenyere ne legyen. De még maradása és háza se legyen, Még akit adtunk is, ná a nélkül legyen. Mert ami vallásunk ugyan azon legyen, Valamit a király mondott, mind úgy legyen,