Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele

megvettettek; 2. hogy onnan vissza jővén, nem a mise rendit követte, hanem kenyérrel és borral vette fel az úrvacsoránál a rómaiaktól idegen paptól. 3. Hogy azt tanította, hogy minden keresztyén ember pap volna. Azon világot azon időben gyujtá meg, Istennek ama nagy szolgája Bálint pap is Pápa városában, kit Török Bálint Pápáról Debreczenbe hozata, ki ott a tiszta tudománynak oly tiszta, de egyszersmind gyümölcsöző magvát veté, mely e mai napiglan a Magyarok között példanélkül való bőv majorsággal gyümölcsözők, e szép hírű városban. És noha az időtől fogva az igazság ellenségei mindent elkövetnek vala sok izben, melylyel a régi szennyet és mételyt vissza vinnék közikbe, mindazáltal megmaradott minden mocsok és ráncz nélkül, népes eklézsiájának állapotja, és így nőtt sok ínséggel s ágazott sok nyögésekkel, a sok terhes iga alatt felsiető pálmafa. Ugyanakkor Erdőd városa is bekezdé venni az igaz vallást, Sebestyén pap szent munkája által. A népes Szilágyságot pedig Derecskéi Demeter, ki már az előtt az evangeliomi édességet Drágfi Gáspár úrral is megízleltette vala, hozá buzgó munkájával a jó útra. Kálmáncsehi, másképen Sánta Márton pedig Munkács várában Petrovics Péter urat hozá a Krisztus aklába azon esztendőben, ki is ugyanazon úrnak udvari prédikátora vala, Ozarai Imre pedig Békés városát és a Ladányi s Massai Nagyságos urakat. Ezen Úr munkájában serény munkások valának Magyarországban szerte szélylyel: Dobai András, Batizi Mihály, Gálszécsi Tamás, Abádi Benedek, Székely István, Huszár Gál, Mohi Ferencz, Radán Balázs ki Beregszásznál martyrságot szenvedett, és Szegedi István szentírást magyarázó privilegiumos doctor, kinek az idegen országokban is nagy híre, neve, ki mind nyelvével, mind tudós, világra kiadott írásival, a magyar eklézsiákat mindenek felett ékesgette, és sokat is szenvedett mind a török pogányoktól, mind a pápistáktól, kinek életét Skaritza Máté tudós magyar ember bőven és ékesen leírta és a Szegedi theologiájának elibe függesztette. Immáron Erdélyben deáki iskolák is kezdődvén, más jó segéd is jöve melléjük, melyei mind az iskolák, mind az igazságot követő eklézsiák elébb segíttethetnének, t. i.: a könyvnyomtatás mestersége, melyet a dicséretes Brassói Hontems János vőn véghez,ki mind sok tudományaira, mindszóp életére nézve nevezetes ember vala. Ez állítá fel Erdélyben a deáki tudományt. Ki is 1535. esztendőben Margit nap tájban Basileából megérkezvén, a hova Reuchlin vagy Capnio János hírére nézve ment vala, mind betűket, mind könyvnyomtató mestereket hoza magával együtt hazájába, és ott maga költségén műhelyt építe, és