Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.
9. Kocsi Csergő Bálint „Narratio brevis de oppressa libertate Hungaricarum ecclesiarum" cz. müvének X—XI—XII.fejezete. (Balogh Elemér.)
KOCSI CSERGŐ BÁLINT „NARRATO BREVIS DE OPPRESSA LIBERTATE HUNGAR1CARUM ECCLESIARUM" CZ. MŰVÉNEK X—XII. FEJEZETE. 1 Caput Decimum de Peregrinatione Neapoli liberatorum, quorum Nomina in Literis Salvipassus ab Excellentissimo Domino Reutero 2 datis recensentur. Quoniam ante liberationem captivorum Prorex Neapolitanus saepius Excell. Dno Reutero per modum consilii suggesserat, quod propter undiquaque circumstantes insidias Jesuitarum non esset tutum liberatos per aridam ditionis Hispanicae dimittere. Quin etiam tertio die post liberationem ex certa relatione nobilissimi Viri cognitum est Jesuitas in omnes partes ad suos gregales scripsisse, ut si tales et tales Hungarici Praedicantes per suas regiones iter facerent, observarentur, imo neque liberatis urbem Neapolim palám ingredi licebat; adeo enim displicebat praesentium liberatio Jesuitis, ut si fieri 1 A „Narratio Brevis" tudvalevőleg 12 fejezetből áll, a melyek közül az első kilenczet Lampe-Ember Pál „História ecclesiae reformatae in Hungária" czímtt 1728. évben megjelent müve 746 - 919. lapjain olvashatjuk, a X., XI. és XII. fejezeteket az Adattárban bocsátjuk közre. Téves feltevés, mintha e 3 fejezetet Szilágyi Sándor közölte volna. A „Narratio Brevis" kéziratai közül egyet a zürichi városi könyvtárban őriznek. Ez a könyvtár azonban most lévén rendezés alatt, a szóban forgó kéziratot megnyernünk nem sikerült. A „Narratio Brevis" második kézirata a budapesti magyar Nemzeti Museum tulajdona. (Signaturája 1187. Quart. Lat.) A harmadik és negyedik kézirat a debreczeni könyvtár tulajdona. (Lásd Balogh Ferencz „A m. prot. egyház történetének irodalma. 1879.) A debreczeni két kézirat közül csak az egyiket sikerült megkapnunk. (Signaturája R. 530.) A budapesti és a debreczeni kézirat ugyanazon kéznek írása. E két kézirat között lényeges eltérés nincs, a legtöbb különbség a magyar tulajdonnevek eltérő leírásában áll. Adattárunkban szövegül a budapesti kéziratot használjuk fel, a jegyzetekben pedig a debreczeni kézirat eltérései láthatók. 2 Ruiter o.
