Irodalmi Szemle, 2021
2021/11 - TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS - Polgár Anikó: „Én voltam a Föld, én voltam a mennybolt". Az Axis Mundi motívuma Lesznai Anna Eltévedt litániák című kötetében (tanulmány) / TRANSZKULTURALIZMUS ÉS BILINGVIZMUS
ben a vers ugy definialja magat, hogy o maga a vilagtengely, az axis mundi: „En voltam a fold, en voltam a mennybolt.” (Lesznai, 1922, 16). A ket szfera kozti atjarast a madarak, a szarnyak biztositjak: „A mennynek boltjan s foldi rog felett I Fekete varjak repdesnek serenyen.” (Lesznai, 1922, 30) FELEMELKEDES ES ALASZALLAS A Mennyei tajkep cimu versben a dombok tetejerol egyre feljebb jutunk. A halmok ormarol mint egy „mennyei balkori’-rol az egbe latni. A folfele nyujtozd fak, a felszallo fecskek foldtt szall a felleg, s meg magasabban, „tul szaz Thule vegtelenjen” (Lesznai, 1922,31) egy kapu nyilik, ahonnan a mesevilagba latunk: a paratol atazott, fazo tiinderleanyt „dereglyen / hazatessekeli a hold” (Lesznai, 1922, 31). A mese es a menny mintegy szinonimak, a „csudales”, melyet a mennyei balkon kinal, egyszerre transzcendentalis es meseszeru. A Mennyei tajkep idilljenek feliilirasa, kiforditasa a kovetkezd versben elenk tarulo Sarkanykert. Locus amoenus helyett locus terribilis: ezuttal nemcsak a menny, hanem a pokol is mesei helyszinkent mutatkozik. A Sarkanykert lakoi is az eg fele tornek, ez az igyekezet azonban nem az udvosseg, a menny fele torekvesre, hanem az egi szfera megostromlasara emlekeztet (a bibliai Babel tornyara vagy a mitologiai Otosz es Ephialtesz esetere, akik a hegyeket egymasra rakva azok tetejerol akartak elerni az eget4 ). A fold csataba indul eszteleniil („esztelen duh, csattand csata”, Lesznai, 1922, 32), a hegyek tetejerol „vastag rot remek esnek neki a napnak” (Lesznai, 1922, 32), a harcosok egymas vallara lepve probalnak toronnya magasodni („tolongd toronnya harcosok sora epul”, Lesznai, 1922, 32), a sotet para mint a kovasz dagad egyre feljebb, a fekete juharok nemcsak elerik az egi bastyat, hanem meg magasabbra is kihatnak, hiszen „pikkelyes pupot tolnak” (Lesznai, 1922, 32), mely nyilvan folfele mered. A kemeny is magasabbra tud agaskodni, egyreszt a szegelyen kuszd, „szikras parazsikras kigyd” (Lesznai, 1922,32) reven, masreszt a kemeny oldalarol a holdat elero gdlya szarnyanak es fegyverkent hasznalt csorenek segitsegevel. A ro ige tobbjelentesebdl adodoan „a gdlya I tuss szarnya rojja a holdtemetot” (Lesznai, 1922, 33) szakasz a holdtemeto bejarasara, korberepiilesere is vonatkozhat, de elkepzelheto, hogy a holdtemetot maga a tuskent hasznalt szarny roja, karcolja fel az egre, 4 „Amikor kilencevesek lettek, es kilenc konyok szelesek, kilenc 61 magasak voltak, fejiikbe vettek, hogy megvivnak az istenekkel. Feltettek az Osszat az Oliimposz tetejere, az Osszara meg a Peliont, es azzal fenyegetoztek, hogy a hegyek tetejerol mar elerik az egboltot, meg hogy a tengert is hegyekkel fogjak feltolteni, es szarazfoldet csinalnak belole, a foldbol meg tengert.” (Apollodorosz, 1977, 16-17)
