Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Vigh Levente: Archivált tájak Oravecz Imre Távozó fa című kötetében (tanulmány) / BIOPOÉTIKA

mindenekelott a szovegszeru megszervezodesere, az iras reprezentacios tereben konstitualodd sajatossagaira es a lira mediumanak letesito mukodesere iranyitja afigyelmet. Eisemann Gyorgy megallapitasa szerint „[a] nyelv es a kepzelderd jellegzetesen romantikus osszhangjara torekves (akar mint »szubjektiv onkifeje­­zes«) poetikaja a szot mint beszedet es a termeszetet - a szerves osszefuggeseiben latott vilagot - egymas mediumaikent fogja fel. [...] a romantikus kolteszet po­­etikai kreativitasa a termeszetet es az irast egymassal analog, dsszekbtdtt, s egy­­masbol erzekelheto mediumkent kivanja felismerni. Legnagyobb ambicidi koze tartozik a termeszetet iraskent, az irast termeszetkent olvasni.”26 Az Alkony eb­­ben az osszefuggesben mar a kesdromantikus fordulat tapasztalatan27 is tul van, hiszen sok szalon, de elsdsorban a ciklus-cimado Jozsef Attila-versen keresztiil kapcsolodik a kesomodern dnmegertes azon fordulatahoz, amely Kulcsar Szabo Ernd megallapitasa szerint abban all, hogy „a kolteszet mar nem ragaszkodik tovabb a szubjektiv onmegnyilvanitas kudarcat kimondo hang antropologiai in­­dexeihez [...] ezt akudarcot akesomodern lira leginkabb az antropologiai ere­­detet felejtd hang es a human tekintet uralmatol megszabaditott kepalkotas segit­­segevel probalja ellensulyozni”.28 Az Alkony zarlataig a hang egyeditetlensege es a human tekintet altal nem meghatarozott kepalkotas jellemzo ugyan, azonban a lealdozoban levo „nap” figyelese, amennyiben azt a szemelyes elet vegessegevel valo szamveto mozzanatnak tekintjiik, visszairja az antropologiai indexeket. Ha­­sonloan az Alkony parversenek is tekintheto Latkephez - amelynek a megalkotott termeszeti szcenikaja ugyan ujabb terelemekkel bdviil, reszletgazdagabb lesz, de a terkonstitualo eljarasai megegyeznek a kotetkezdo versevel -, mikent a zaro sorai („mikor dolgozdszobambol ezt lattam, I meg eltem”) ugyancsak egyszerre tobbfele ertelmezest is lehetove tesznek. Egyreszt tekintheto a siron tulrol jovo hang fikcidjanak, amely a megidezett Petofi-verssel, a Szeptember vegennel a mo­­tivumrendszereik reszleges egyezesei mellett mar abban is hasonlosagot mutat­­nak, ahogy „a Szeptember vegen zaro szakaszaban meghasad a beszelo addig rela-2 6 Eisemann Gyorgy, „Hallottuk a szot". A romantikus poetika szinevaltozdsa szo es beszed, iras es hangzasfeszultsegeben = Uo, A kesdromantikus magyar lira, Racio Kiado, Budapest, 2010, 127-128’. 2 7 „Az iras es a termeszet ekkent kbzosse tett, a beszed epifaniajanak teret ado materialita­­sa a kesdromantikus fordulat soran felbomlik. Pontosabban: analog mediumkent kezelt felcserelhetosegiik es informativ kapcsolatuk kerdesesse valik, mivel a nyelv mint koltoi beszed (koltoi hang) nem hallhato ki tovabb a konyv-termeszet medialitas ekvivalencia­­tartomanyaibol. Azert nem, mivel a romantikus nyelv, torteneti alakulasa soran, egyre inkabb ralat sajat kiindulasanak ellentmondasossagara, pontosabban az imenti relaciot alkoto nyelvi elofelteveseinek alapveto resze mint aporia valik szamara tapasztalhatova. Igy kezdi erzekelni a betuk es a targyi vilag materialitasat egyszerre kezelni akard nyelve es kepzeloereje hatarait, melynek kezelhetosege addig egy elozetesen fenntartott szubjek­­tumkepzetbol szarmazott. Egy olyan szubjektumkepzetbol, mely egyre inkabb e medi­­umok egymasban-latszasabol megsziiletdnek deriil ki, igy inkabb o maga e feltetelezett kdlcsdnosseg termeke. Ezert immar olyan kiismerhetetlen es teljesen sohasem reprezen­­talhato enkent tunik eld, melyre az iras es a termeszet mediumainak organikus kapcso­­latabol - jeleiknek konvertalhatosagabdl - egyre kevesbe lehet kovetkeztetni” Eisemann, i. m., 128. 2 8 Kulcsar Szabo Ernd, Csupasz tekintet, szep embertelenseg. Jozsef Attila es a human visz­­szavonulas kolteszete = Uo, Kolteszet es korszakkiiszob. Klasszikusok a modernsegforduld­­pontjdn, Akademiai Kiado, Budapest, 2010, 226.

Next

/
Thumbnails
Contents