Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Vigh Levente: Archivált tájak Oravecz Imre Távozó fa című kötetében (tanulmány) / BIOPOÉTIKA

tive rogzitett pozicioja, s immar halottkent inszcenalja magat [...] s ezt a beszelo megkettdzodese, elore es holtra szetvonodo idoisege teszi lehetove.”29

Masreszt ez annak a belatasan alapulo tapasztalatnak a szinrevitelekent is felfoghato, miszerint az ember bar nem elheti tul sajat halalat, hatrahagyott archivumai tulelhetik lejegyzojuket, amire a lirai alany, az archivum keletkezese kozben, ekkent reflektal. Innen nezve talan az is megkockaztathato, hogy a szamszerusitd, listazo muveletek, az archivalas reflektalt mozzanata miatt valik alulstilizaltta, latszolag eszkoztelenne a nyelvhasznalat: a minel pontosabb regisztralas erdekeben a bonyolultabb nyelvi-figuracios eljarasok kiiktatodnak, a jelentestulajdonito es -azonosito muveletek korlatozottak lesznek, a mellerendelesek miatt dominanssa valik a nominalis stilus, a nyelvi elemkeszlet redukalodik es gazdasagossagra torekszik. Ebben minden bizonnyal meghatarozo szerepe van annak, hogy a Tavozo /dban a halal a radikalis idegenseg jeldloje, amely ugy kozeledik, hogy egyszersmind megkozelithetetlen is marad, igy az elmulas tenyszeru esemenye mint folyton fennallo lehetoseg, nem pedig mint vegbemeno tortenes all a versek elotereben - a szovegek mindig emlekeznek es emlekeztetnek a veg majd egyszeri bekovetkezesere.

Az Alkony es a Latkep cimu versek, ugy gondolom, hogy ramutatnak arra, hogy a vegesseggel valo szamvetes eloterbe keriilesevel modosulnak a megszolalas feltetelei, a lejegyzes, az archivumkeszites funkcioi. A termeszeti taj szinreviteleiben tetten erheto, ahogy a lirai alany szeme ele tarulo latvany lejegyzettsege, archivaltsaga reven mar mint konstrukcio is szemlelhetove valik. Igy a Tavozo fa ugynevezett tajleiro koltemenyekkel rokonsagot mutato verseit bar alapvetoen az archivalas szemelytelen muveletei es a lejegyzes letesito mukodesei hatarozzak meg, az archivumok kesziteset a kotet olyan antropologiai sziiksegletkent engedi felismerni, amely nem enged(het)i az emberi eredetenek teljes elrejteset, torleset sem.

2 9 Eisemann Gyorgy, A kepzeloero es a romantikus lira viszonyainak tortenetisegehez = Nympholeptusok. Test, kanon, nyelv es kdltoiseg problemdi a 18-19. szazadban, szerk. Szucs Zoltan Gabor, Vaderna Gabor, L’Harmattan Kiado, Budapest, 2004, 266-267.