Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Vigh Levente: Archivált tájak Oravecz Imre Távozó fa című kötetében (tanulmány) / BIOPOÉTIKA
a taj esztetikailag igazolhato, mert mualkotaskent autonomma valt lete nelkiil. Ugy tunik, hogy Simmel ertekezese ezen a ponton tamaszkodik a kanti szepseg es erdeknelkiiliseg fogalomparosanak osszefiiggeseire19 , viszont a taj fogalmanak kozbeiktatasaval epp termeszet es muveszet egymasban valo megmutatkozasanak illuzorikussagat leplezi le, majd utasitja el. „[TJaj csak akkor jon letre, ha a szemleletben es az erzesben liikteto elet az egyseges termeszettol elszakad, s az igy keletkezett, egeszen uj szintre atultetett kepzodmeny ugyszolvan csak onmagatol nyilik meg ismet, a hatartalant fogadva be hatarai koze.” (kiemelesektolem)20 Simmel fogalomhasznalataban a taj mindenekelott konstrukcio, olyan, amely megalkotasra, egyuttal ertelmezo kiegeszitesre is szorul. Latszolagos onellentmondaskent termeszet es taj attol kezdodoen tekinthetd elvalaszthatatlannak, amint technikai es medialis feltetelek megkiildnbdztetesiiket lehetove tettek. A taj ugyanis nem kepzelheto el a termeszet nelkiil, viszont Simmel gondolatvezeteseben fontosabbnak tunik, hogy az egyaltalan nem is johetne letre olyan kulturtechnikak es mediumok hianyaban, amelyek maguk sajatos megertes- es tudasformakat, diszpozicidkat ne kinalnanak, es amelyek ne hatnak at az ember medialis kornyezetet mint avalosag(hoz valo hozzaferes) lehetosegfeltetelet. Olyanok elsdsorban, amelyek altal a vizualis erzekeles konvencioi es a latvany lekepzesenek kuldnbozo modjai is feltetelezettek es meghatarozottak. „Termeszeten - irja Simmel - a dolgok vegtelen oszszefiiggeset ertjiik, formak szakadatlan szuleteset es megsemmisuleset, a tortenes aramid egyseget, amely a ter- es idobeli letezes folyamatossagaban fejezodik ki [...] a tajban viszont a leglenyegesebb eppen az elhatarolas, valamilyen pillanatnyi vagy tartos szemhatarba foglalas; anyagi alapja vagy egyes reszei nyugodtan szamithatnak termeszetnek, mint »taj« azonban valamilyen - talan optikai, talan esztetikai, de lehet, hogy hangulati - magaertvaldsagot igenyel.”21 Az Alkony es a Latkep az epitett es a termeszeti kornyezetet elemeire bontja, es az elemeket egymas eld- es utotereben, terben es iddben is tavolodva egymas utan jeleniti meg. A szinre vitt terszerkezet fragmentarizaltsagra ugymond a szoveg terbelisege, a szovegkep is felhivja a figyelmet: a keprendszer szettagolasat es folytonossaganak megteremteset is vegzo mondatreszek, azokkal egyiitt pedig a rendre hatrahagyott, megismetelt es ujkent bevezetett terelemek a verssorok tordelesevel a papiron is egymas ala es foie keriilnek. A termeszeten vegrehajtott el- es koriilhatarolasok, pontok, elemek es kozpontok kijelolese nelkiil nem johetne letre taj, ami viszont Simmel szerint ilyenkor megkepzodik, az mar felszamolta azt, aminek az egyseget megbontotta, es aminek a toreseibol es fragmentumaibdl keletkezett. A tajban mar nem a termeszet fejezodik ki, hanem elsdsorban onmaga es miiv(eszet) i jellege, medialis megeldzottsege es mediumanak konstitualo, letesito miikodese: „ Ahol 1 9 Vo.: „A szephez, mint olyanhoz, csak akkor jarul kozvetlen es erdeknelkiili tetszes, ha az termeszet, vagy termeszetiil tekintetik. [...] A termeszet szep, haegyszersmind muveszetiil jelentkezik; a muveszet szep, ha tudjuk, hogy muveszet es megis ugy jelentkezik elottiink, mint termeszet.” Malnasi Bartok Gyorgy, Kant - V. Kant aesthetikaja es teologidja, Mikes International, Haga, 2003, 44. 2 0 Simmel, i. m., 100. 2 1 Uo., 99-100.
