Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Vigh Levente: Archivált tájak Oravecz Imre Távozó fa című kötetében (tanulmány) / BIOPOÉTIKA

dsszegyujtdtt emlekek reven megorzott mult es a sajat multjahoz melankolikusan ragaszkodo s ezaltal elidegenito, a jelen es a jovo, pontosabban a halal tires ho­­rizontjaba vetett en ellentete”,10 ugyanakkor a kotet versei ezt gyakran olyan ar­­chivacios muveletek kozbeiktatasavai viszik szinre, amelyek mar eleve prefigural­­jak a vilaghoz vald hozzaferes medialis kondicionaltsaganak es (kultur)technikai eldfeltetelezettsegenek reflektalhato tapasztalatat.11 Ez tetten erhetd atermeszet, emlekezet es lejegyzes viszonyaban, elsosorban az ugynevezett tajleiro kolteme­­nyekkel rokonsagot mutato versekben,12 amelyek egyreszt tanusitjak azt, hogy „nem letezik olyan ter, amely a ter uralasanak kulturtechnikaitol fuggetlen lenne”,13 masreszt arra is rairanyitjak a figyelmet, hogy a ter reprezentaciojakent ertett tajat hogyan hatarozzak meg az iras reprezentacios tereben konstitualodo sajatossagai, mikent „az iras mindig mar onmagaban hordozza technikai sajatsagainak azon kovetkezmenyeit, amelyek reven a terhez vald hozzaferes modozatai kialakulnak.”14 A tovabbiakban mindezt a Tavozo fa kezdo- es annak parverseben fogom tiizete­­sebben megvizsgalni. Az A/Zconyra az elobeszed hangsulyait koveto, latszolag diszitetlen, kis szokesz­­lettel dolgozo, alulstilizalt es metaforakat nelkiilozd nyelvhasznalat jellemzo. A vers elso harom soranak leirastechnikaja vizualis eszleletek listazo szambavetelet hajtj a vegre, nominalis stilusu mellerendeld szerkezetei miatt nem a hierarchikus viszo­­nyok tisztazasa es megszilarditasa, sokkal inkabb egy mechanikusnak tuno sorba rendezes tortenik. A negyedik sortol azonban grammatikailag jeloltte valik egy en, valtozas tortenik a verssorok szintaktikai es modalitasbeli dsszefuggeseiben. 1 0 Szirak, i. m„ 178. 1 1 Vo.: „ A kozvetitettseg mindenkori elozetessegstrukturajanak, valamint kettos uralhatatlan­­saganak tetelezese abban allhat, hogy az ember nem rendelkezhet a technikai kozvetites re­ven a vilag fbldtt, eppen azert is, mert magat ezt a kozvetitettsegi letmodot - egyszersmind sajat letezesi modjat - sem uralhatja. Az ember nem egyszeruen tudomasul veszi a let­­modjat konstituald mediumokat (ahogy ezt az »antropomedialitas« egyes nemet szdszdloi hangoztatjak, Stefan Riegertol Bernhard Siegertig), hanem onmagat is kozvetitettsegkent tapasztalja meg.” Lorincz Csongor - Molnar Gabor Tamas, Kozvetites = Media- es kultu­­ratudomdny. Kezikonyv szerk. Kricsfalusi Beatrix, Kulcsar Szabo Erno, Molnar Ga­bor Tamas, Racio, Budapest, 2018,145. 1 2 „A kultura, a medialitas es az irodalom metszespontjaban magatol ertetodoen elhelyez­­heto diskurzusszituacio szamara tajkep es tajleiras, kepleiras es retorika viszonya, illetve a magyar nemzetfogalom erositeseben szerepet jatszo sajatos ter reprezentacioja egyarant tulontul ismerds, s mint ilyen, teoretikusan igencsak reflektalatlan. Az ismeros, az azonos keznellevosege ugyanis rutinszeru megkozelitesi lehetosegeket tar elenk [...] a tajleiro kol­­temeny bevett kategoriaja ala a legreflektalatlanabb elofeltevesek sorakoznak fel. [...] a taj­­leiro koltemenyek folytonos hataratlepest valdsitanak meg a kepek es a szavak birodalma kozott. Olyannyira, hogy megkozelitesukben nem szokatlan a hatarok torlese vagy semmi­­be vetele. [..] Az ugynevezett stiluskorszakok irodalmi importja nem feltetleniil vet szamot az irodalom materialis es medialis alapjaival, s a fogalmisag sensus communisa segitsegevel mossa ossze kep es irott szoveg vilagat. [... I A tajleiras ekkepp olyan hallgatolagos konven­­cio, mely a befogadoi elvarasok szamara viszonylag jol korvonalazhatd felteteleknek felel meg.” Bednanics Gabor, A ter es a latvany lehetosegei a magyar esztetizmusban - Modern mitoszok es az ujrairas lehetosegei. A liraolvasas eselyei a 21. szazadban, Racio Kiado, Bp., 2016, 106-108. 1 3 Bernhard Siegert, A terkep a teriilet, ford. Mezei Gabor, Prae, 2016/1, 7. 1 4 Mezei Gabor, Akusztikus topografia es az iras kartografikus mukodesei Szabo Lorinc es Oravecz Imre verseiben = „Ordk veget es orok kezdetet”. Tamilmanyok Szabo Lorincrol szerk. Kabdebo Lorant, Kulcsar-Szabo Zoltan, L. Varga Peter, Palko Gabor, Petofi Irodalmi Muzeum - Prae Kiado, Budapest, 2019, 260.

Next

/
Thumbnails
Contents