Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Csehy Zoltán: Az anya mint növény. Juhász Ferenc Anyaverseinek botanikája (tanulmány) / BIOPOÉTIKA
keriil majd parhuzamba. Az emberi testet nem legyozi a novenyi let, hanem birtokba veszi es magaba oleli. Az apa teste mar joelore televennye valtozik, s nem is annyira a mindensegpoetika bodnari felfogasa jegyeben, mint inkabb sajat fizioldgiai metamorfozisanak koszonhetden taptalaja lesz mind az emlekezetnek, mind az atorokitett testi tudasbol fakado identitasformalddasnak. „Rothadasod szabaditsd ram”, mondja Juhasz,8 majd az apat gyermeket felfalo mitologiai monstrumma kepzeli („csontjaiddal iiss meg engem, I haboddal itasd fol konnyem, I fold-szajaddal harapdalj csak”), vegul megkiizd vele es szinte megsemmisitve legyozi („a foldbe leuszok hozzad, / osszetordelem a bordad, I labszaraid megtordelem, / karcsontjaid szejjelverem, I koponyad is oszszetorom”).9 A gyokeremberekke novenyesiilt ferfiak kiizdelme mitikus parharcca lesz, s a leiras a novenyi dimenziot teszi meg kuzdoporondda. 8 Uo„ 19. 9 Uo„ 19. 1 0 Uo„ 20. 1 1 Vasy Geza, Juhasz Ferenc: Anyam, Tarsadalmi Szemle, 1970/4, 131. A teljes cikk: 130-131. A gyoker szo permanens elemme valik, magikus szova emelkedik, es az allati tarsitasok reven szinte a halmozas es a fokozas maszkulin eromegsokszorozasaval egesziti ki a csonka metaforapolusokat („ket vicsorgo gyoker-medve, / ket gybker-csddor forogva, I ket gyoker-kan vicsorogva, / ket gyoker-bika lihegve, I ket gyoker-him fenekedve”).10 * A himiseg novenyi burjanzassal uralkodik el a vers terein, valosagos metaforagyokerzetet kepez a tovabbi sarjadashoz, hogy aztan ujabb dimenziokat hoditson meg, pl. az eget (lasd a „ gyoker-sdlymok, gyoker-sasok, / kegyetlen gyoker-kakasok” fordulatokat). Ezek a barokk katalogusversek mufajat idezo, vegeerhetetlen indak sokkoloan hatnak az ertelmi befogadas logikai terepein, s nem egyszer a kritikat is zavarba ejtik. Csakhogy enelkul az indazatorganizmus nelkiil Juhasz Ferenc kolteszete nehezen lenne ennyire vegetativ. Epp a magikus pozicioba emelt es egyre gyakoribba valo, szinte minden oldalra kijuto metaforalancolatok utalnak a leginkabb a szoveg novenyszeru terjedokepessegere, a novenyi letet imitalo alapvonasara. A szoveg a maga felesleget is kitermeli, a szovegterben folyamatos verskepzo terhelesprobak zajlanak. A verstan, akalevalai es ambrozianus verssorok es a ritmussemat zeneibbe tevo alliteraciok, izokolonok es analogiak fektelen sarjadasa metrikai dimenziot is teremt az elgondolashoz. Vasy Geza akoltemenyt egy „zsufolt ornamentikaju katedralishoz” hasonlitotta:11 sokkal pontosabb lenne, ha egy elvadult, burjanzo novenyzet belepte katedralis-formaju asszociativ, terbe terpeszkedo szoveglatvanykent aposztrofalnank.
