Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Csehy Zoltán: Az anya mint növény. Juhász Ferenc Anyaverseinek botanikája (tanulmány) / BIOPOÉTIKA

CSEHY ZOLTAN

AZ ANYA MINT NOVENY

JUHASZ FERENC ANYAVERSEI NEK BOTANIKAJA

Juhasz Ferenc kolteszete szinte kiprovokalja, hogy novenyi hasonlatokkal eljiink, hogy az irasmodot es a szovegszervezodest a burjanzas, a sarjadas, a novenyi terjeszkedes, sot egyenesen a vegetativ sokk fogalmaival irjuk le, hogy az dnmaga televenyen es humuszan uj eletet sarjaszto biodiverzitas szeduletes fortissimojat lassuk meg benne. Ez a szovegsarjadas es szovegsarjasztas hatvanyozottan organikus letet kdlcsdnoz ennek a versnyelvnek, egy ujszeru biologiai ritmus lukteteset alakitja ki es fokozza fel. A termeszet, a novenyi terep itt sohasem diszlet vagy dekoracio, hanem maga a szervesen osszekapcsolt tortenesek szinpada es szintere, a folyamatosan zajlo metamorfozisok hoi idilli, hoi felelmetes kaprazataban szerves egysegkent megjelenitett tortenesek szimultan letsavja.

Juhasz Ferenc anyaverseinek gazdag botanikajat ket kotet, ket verskompozicid terepen vizsgalom: az Anyam (1969) es a Fold alatti liliom (1991) rozsa- es liliommotivumait, antropomorfizalt, metaforikus aspektusait allitom eloterbe, mikozben a Juhasz-lira organikus fejlesztesenek novenyi-vegetativ komponenseit is figyelni szandekozom.

Kun Andras az Apam melle illesztett Anyam cimu „ikerpanegirikuszt” a „mindenseg-ihlette” eposzok soraba illesztve ertelmezte, es olyan tulburjanzasrol beszelt, mely az „integralt kepzelet” elleneben veszi birtokba a szoveget, majd a terbeliseg, a kiterjedes architektonikaja felol konstitualja meg magat a koltemenyt.1

Barmennyire tetszetos is az Apam es az Anyam ikerpanegirikuszkent valo olvasasa (s erre a szerzo maga is batorit), stilaris erzekiink bsztonosen tiltakozni kezd ellene: az Apam erzekelhetoen tomeny illyesi-petofis diskurzusat az Anyam majdhogynem sziirrealista asszociativitasa szinte maradektalanul felszamolja. Poetikai ertelemben sokkal nyilvanvalobb az Anyam anyakepenek rokonsaga a Halott feketerigo anyakepevel, ahogy azt pl. mar Szakolczay Lajos is eszlelte.1

2

Az Anyam az Apamhoz kepest egyfajta epikai minimumra szoritkozik, mikozben a nyelvi burjanzas maximalis erzelmi hatasara torekszik: a logikai fegyelmet szinte a metaforak aknamezdire csabitja, a mitikust es a szakralist ossemakba rendezi, s ezeket rendre ki is jatssza.

1 Kun Andras, Juhasz Ferenc: Anyam, Alfold, 1970/5, 82-84.

2 Szakolczay Lajos, Juhasz Ferenc: Fold alatti liliom, Kortars, 1991/7, 98-99.

3 Pomogats Bela, Parhuzam es halmozas, Jelenkor, 1971/ 3, 231-242.

Pomogats Bela a koltemeny szerkezetet Roman Jakobson nyoman a grammatikai parhuzamossagok es a nepkolteszet viszonylataban olvasta:3

elemzese a paralelizmusok grammatikai bajat a belso koltoi drama erovonalai kozt erzekelteti, melyek szinonim es antonim feszultseggocokat hoznak letre. Ugyanakkor hangsulyozza, hogy e kapcsolodasi pontok szervesek, es noha a Kalevala-dikciot mozgositjak, gyakran transzgressziv modon viszonyulnak az archaikus koltoi hagyomanystrukturakhoz. Itt lep be Pomogats olvasataba a bartoki hagyomanymodell, bar a rokonitas kifejtetleniil marad. E modell, s ezt mar en teszem hozza, akar az organikus zenei fejlesztes szamos aspektusanak adaptalhatosagat is jelent-