Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Koós István: Az én mint önmaga ellentéte. A személyiség és környezet paradoxonja Jókainál (tanulmány)
a sziiletese orajaban, ki legyen jo, ki legyen rossz?”20 A temanak itt nem annyira a teologiai vonatkozasai az erdekesek, mint inkabb a szemelyiseggel kapcsolatos implikacioi. Az eleve elrendelessel szemben a szabad akarat ertelmezheto ugy, mint az ember lehetosege a megteresre, illetve dnmaga, onazonossaga kiteljesitesere, ami egyfajta bildgungskent, kikepzodeskent lenne felfoghato, szemben a fatum altal elrendelt sorssal, ami azt jelentene, hogy a szemelyisegnek nines hatalma dnmaga folott, vagyis nem valhat onazonos szemelyisegge, es itt Ozmonda is mintha errol beszelne - am a nd szerepjatszasainak kontextusaban elkepzelheto ennek az interpretacionak az ellenkezoje is: a szabad akarat annak a lehetoseget jelenti, hogy az ember ne toltson be egy adott sorsot, ami, ha kivulrol is, de onazonossa tenne, de ne is alkossa meg a sajat identitasat, hanem eppen egy olyan szilard onazonossagtol valjon szabadda, amelynek vonatkoztatasi keretei meghataroznak es korlatoznak a donteseit, folytonosan, es igy szabadon ujjasziilethessen, minduntalan levalva elozo szerepeirol. A szabad akarat es a fatum ellentete Ocskay szemelyisegevel kapcsolatban is a regeny hangsulyos pontjan tematizalodik. Amikor ugyanis az eskiivo napjan Csajaghy kifejti, milyen ember is valojaban a regeny fohose, racafolva mindarra, amit eddig az olvaso es a koriilotte levo szereplok gondoltak rola, es arra keri, hogy maradjon huseges a hazajahoz es a felesegehez, akkor a szabad akaratra utal: „En kiilonben is szkeptikus vagyok: nem hiszek a sors veletleneiben. Abban, ami a vilagon tortenik, tobb resze van az emberi akaratnak, mint a vak predestinacionak.”21 Az ember ezek szerint belsoleg szabad, es sajat dontese, hogy milyen identitast, eletutat valaszt. Feltuno, hogy Csajaghy eseteben a predestinacid maskent ertelmezodik, mint Ozmondanal: a nd szavai szerint az elrendeles a kereszteny Istennel szembeallitott Jahvehoz kotheto, azaz a sorsban valamifele logosz, isteni akarat manifesztalodik, ez a logosz pedig, bar megfosztja az embert az dnmaga feletti uralomtol, megiscsak valamifele onazonossagot kdlcsdndz neki egy elrendelt es beteljesiilt sors formajaban. Csajaghynal viszont a predestinacid a veletlenek jatekabol ered, a kiilso esemenyek kiszamithatatlan szeszelyebol, nines benne semmifele transzeendens jelenlet, akarat, ilyen formaban all szemben az ember szuverenitasaval, amit a sajat akaratabol megalkothat. Jokai tehat az elrendeles, a szabad akarat es az onazonossag osszefuggeseinek ket egymassal ellentetes szerkezetet iitkozteti, ramutatva azok problematikussagara. Az elrendeles jelenthet egy (bar esetleg 2 0 JMOM Reg41, 316. 2 1 JMOM Reg 41, 75.
