Irodalmi Szemle, 2021
2021/10 - BIOPOÉTIKA - Koós István: Az én mint önmaga ellentéte. A személyiség és környezet paradoxonja Jókainál (tanulmány)
passzivan elszenvedett es fajdalmas, de) megvaltoztathatatlan sorsot, amiben a szemelyiseg onazonossaga narrativ modon rajzolodik ki - ezzel a fajta fatummal szemben a szabad akarat leirhato az identitas(ok) elvetesenek, a szemelyiseg lenyegebol nem kovetkezo es racionalisan nem indokolhato valasztasok lehetosegekent (ami oly sok Jokai-hosre jellemzd), am az elrendeles eredhet a kdriilmenyek totalisan veletlen egyiittallasabol is, amellyel szemben a szabad akarat az identitas kialakitasanak eszkoze. A sors es szabad akarat ketfelekeppen elgondolt ellentete kozott lehetetlen donteni, egyik ertelmezes sem helyesebb vagy igazabb a masiknal, de a ketfele elgondolas szembesitese mindenkepp lehetetlenne teszi, hogy kepesek legyiink kovetkezetesen elgondolni az egyseges szemelyiseg es mindannak a viszonyat, ami rajta kiviil all, ami kulonbdzik tole. A kiilso sors es a szemelyiseg beliilrol fakadd donteseinek viszonya tehat mindenkeppen problematikus. Sok esetben nehez kiilonbseget tenni kozottuk, es egymassal szemben identifikalni oket, a ket polus neha kibogozhatatlanul osszefonddik. Freud egy izgalmas elemzesben az ismetlesi kenyszer kapcsan mutatott ra arra, hogy amikor az ember ujra es ujra ugyanazokat a latszolag kiviilrdl erkezo sorscsapasokat szenvedi el, valojaban tudattalanul maga idezi eld ezeket a tragikus esemenyeket. Freud tobbek kozott eppen egy irodalmi peldaval illusztralja ezt a jelenseget: A megszabaditott Jeruzsalemben Tankred egy veletlennek koszonhetden megoli a szerelmet, Clorindat, majd az elvarazsolt erdoben a kardjaval szethasitja a fat, amelybe Clorinda lelke kdltdzott.22 A cselekvesek eseteben bizonyos esetekben tehat lehetetlen meghatarozni, hogy azoknak a kiilso kdriilmenyek vagy belso dontesek az okai, a ket oldal felcserelodhet, a kiilso eppugy lehet a belso alarca, ahogy a belso is lehet egy interiorizalt kiilsoseg. Ahogy a tudattalan Freud megfogalmazasaban a „belso kiilvilag”, ugy a kiilso vilag is lehet a belso projekcidja. Az en es az ot koriilvevo vilag hatarai lebomlanak, a polusok felcserelodhetnek. Csajaghy nem sokkal ez elobb targyalt kijelentese elott fogalmazta meg azt a mar idezett tetelt egykori (es jovendobeli) harcostarsanak, hogy „De teged nem egyforma sarbol gyurt a teremto.” Vagyis a belso kettosseg adott, ez nem annyira a szubjektum onmagara iranyu- 16 dontese, mint inkabb egy tole fiiggetlen teremtoelv, transzcendens akarat megvalosulasa, hiszen maga Isten az, aki a szoban forgo kuruc vitez kedveert feliilirta, amit alkotoi modszereirol eddig tudtunk. Mi lenne tehat a sors, az eleve elrendeles, es mi a szabad akarat? Ha Ocskaytol azt varjuk, hogy legyen huseges, maradjon a mostani onmaga, akkor ki az, akihez ezt a kerest intezzuk, es ki az, aki dontest hoz onmaga identitasa felol? Ha a szemelyiseg ketfele, egymassal osszeegyeztethetetlen „sarbol” alkotodott, akkor nines olyan fdlerendelt instancia, 2 2 Sigmund FREUD, A halaloszton es az eletosztonok. Muzsak, Bp., 1991. 37.
