Irodalmi Szemle, 2021

2021/10 - BIOPOÉTIKA - Koós István: Az én mint önmaga ellentéte. A személyiség és környezet paradoxonja Jókainál (tanulmány)

Innen nezve az lehet a kovetkezo ertelmezoi feladat, hogy szamba vessziik, milyen modon kerdojelezi meg Jokai a szemelyiseg egysegesseget; ugy tunik, tobb kiildnbdzd olyan markans konstrukcid is kirajzolddik az eletmuben, amely a szubsztancialiskent elgondolt szemelyiseg destrukciojat viszi vegbe. Eloszor is: szamos muben feltunik egy olyan kiilonos teremtmeny, amelynek teljes egeszeben hianyzik a belso lenyege, aki semmifele identitassal nem rendelkezik, akinek csupan felszine van, am semmifele jel­­lemzd tulajdonsagot nem tudunk beazonositani nala, ha jellemezni akarjuk. Ilyen emb­­lematikus szereplo a Szilasi Laszlo altal koriiljart es nonentitdsnak nevezett Fatia Neg­­ra,5 vagy ilyen a kalandor, akit Margocsy Istvan emelt ki, mint sajatos Jokai-karaktert.6 A masodik tema a szerepjatszas: Jokainak szinte minden regenyeben talalkozhatunk olyan hosokkel, akik alruhaban, alneven tiinnek fel a tortenet soran; egyes esetekben az alnevek, fedd szemelyisegek halmozddasabol kialakuld cselekmeny olyan suruve va­­lik, hogy a szerepek egymasra rakodo, egymast feliilird jatekaban az eredeti identitas vegiil visszakereshetetlenne valik. A harmadik fajta eljaras a szemelyiseg megkettozd­­dese, amelyre Timar Mihaly {Az arany ember) es Zarkany Leon {Az elet komediasai) lehet apelda. Fried Istvan ertelmezese szerint Jokai ahetvenes evekben szembesiilt azzal, hogy a modern polgari tarsadalom viszonyai mar nem alkalmasak a muveiben korabban jellemzo eposzi hos szerepeltetesere, ezert bukkannak fel Jokainal a kortars realista regenyek szemelyisegiiket vesztett, illetve egyre kisszerubb alakjaival parhuza­­mosan a megkettdzdddtt karakterek, akik meghasadnak a maganelet es a kozelet ne­­hezen osszeegyeztetheto szferai kozott.7 E harom valtozat mellett tanulmanyomban az identikus szemelyiseg megalkotasaval kapcsolatos negyedik problemat szeretnem bemutatni. Jokai egyes regenyeiben igencsak hangsulyos szerepet jatszik az a befolyas, amellyel a kornyezet kepes alakitani az embert: a kiilso moralis vonatkoztatasi rend­­szer valtozasaval az adott szemely dnmaga ellentetekent kepes feltunni meg akkor is, ha o maga nem valtozik semmit, es dnmaga felol nezve onazonos marad. Erre ket regenyt hozok fel peldanak, ez a ket mu a Szeretve mind a verpadig es a Minden poklon keresztul. (Megjegyzem egyebkent, a szakirodalom alapjan ugy tunik, hogy az onazonos szeme­lyiseg megkerddjelezodese Jokai eletmuveben nemileg meg az empirikus szerzoi enre is kiterjed: Hansagi Agnes a forradalom es szabadsagharc elbeszelesei kapcsan ir arrol, hogy a szerzo ezekben az iterativ elbeszeloi aktusokban egy ido utan mar nem annyira 5 SZILASI Laszlo, A selyemgubo es a „bonczold kes”. Osiris-Pompeji, Bp., 2000,126. 6 MARGOCSY, i. m. 305-306. 1 FRIED Istvan, Megosztott szemelyiseg, en-kettozes Jokai Mor regenyeiben = Uo, Jokai Morrol mdskeppen. 93-94.

Next

/
Thumbnails
Contents